Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A SZÍNPADON - A Tragédia ősbemutatójának problémái - Adatok és emlékek - Az ember tragédiája
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A SZÍNPADON 271 A látvány hatása a korabeli kritika szerint, lenyűgöző volt. így például a Nemzetben ez jelent meg: „Már az első kép is meglepett mindenkit; pompás volt: az ég az angyalok véghetetlen seregével és az Istent ábrázoló glóriával a legmagasabb ponton, melyhez az aranyos fényben úszó felhők mintegy központban irányulnak együvé. Tisztán, mint látványt véve, ez volt az egész este legszebb képe." 9 A mi szempontunkból véve jellemző volt az első kép végének a Madáchétól eltérő befejezése is. A költemény szövegében Lucifer utolsó szavait („Világodat meg fogja dönteni.") ez az instrukció követi: „Indul." - Paulay megoldása sokkal látványosabb, teátrálisabb: az Angyalok karának kétsoros záró mondata kétszer hangzott el. Először Gábor főangyal szólaltatta meg, azután refrénszerűen a Kar, majd - a rendezőpéldány szerint: „Lucifer (elsüllyed) a szín dörgés közt elsötétül, felhők ereszkednek le [...]." Az ördögi jelleg szcenikai hangsúlyozása tagadhatatlan. Volt azonban ennek a szétválasztásnak - természetesen magának az alapfelfogásnak - más következménye is. Itt volt mindjárt a szereposztás. Ha ugyanis, mint azt Paulay elhatározta, nem azonos kategóriába tartozik a négy főangyal, akkor ennek a döntésnek a szereposztásban is érvényesülnie kellett. Aminthogy ez meg is történt, meglehetősen furcsa módon. Az a bibliaolvasó ember, aki Madách szövegében Gábor, Mihály és Ráfael nevével találkozott, úgy tudta, hogy Gábor az isteni hírnök, az Utolsó ítélet harsonása, a Paradicsom ura; Mihály Izraél őrzője, a Sátán legyőzője, attribútuma a kard; Ráfael a megmentő, a gyógyító arkangyal. Azaz mindegyiküknek hatalom van a kezében. Színpadi megjelenésük azonban ezúttal aligha sugározta ezt a hatalmat, ezt az erőt, az isteni végrehajtó hatalmat. Ehelyett a néző három ifjú leánykát láthatott. Adorján Berta (Gábor) ekkor 19 éves végzős akadémiai növendék volt; Fáy Szeréna (Mihály), három éve végzett 18 éves leány; Csillag Teréz (Ráfael) volt a legidősebb a maga 21 évével. Színpadi jelenlétükkel valószínűleg beleolvadtak abba tablóba, amely a rendezőpéldány tanúsága szerint jobbról-balról három-három angyalból állott: „14-15 éves leányok, trombitával, hárfával", a festett háttér két oldalán pedig „8 kis angyal fej", illetve „6 kis angyalfej" volt látható. Ezzel a nőiesített, miniatürizált mennyországgal állt szemben - pontosabban: nekik háttal -, a nézőtér felé fordulva Lucifer. A sajtó úgy tudta, hogy ezt a szerepet a harminckilenc éves Bercsényi Béla kapja, aki addig „szalonfilozófusokat" és apaszerepeket játszott. Mégsem őrá esett a végleges választás, hanem az egy évvel azelőtt a színházhoz került Gyenes Lászlóra, aki akkor huszonöt éves volt, és akinek Shylock volt a bemutatkozó szerepe. Később intrikusokat