Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A NEMZETI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL - A Csongor és Tünde német előadásai

A NEMZETI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL 259 férát és intenzív színvilágot nyert, s hogy a rendezőnek sikerült színészeit megragadó teljesítményekre ösztönöznie. * * * Éppen egy hónap telt el augusztus 19-e óta, amikor is a német hadsereg támadást indított Sztálingrád ellen. Szeptember 13-án megindult a Vörös Hadsereg ellentámadása, a következő hetekben pedig bezárult az ostromgyűrű. Most, utólag, szinte borzongva gondol az ember arra, hogyan élhette át a berlini közönség a Fejedelem két monológját: „Ti napkeletre, napnyugotra ti, Hatalmamat hordozza kardotok. Hogy, míg leszáll ott, itt már fenn ragyogjon Szolgálatomban a nap, s birtokom, Míg én leszek, ne lásson éjszakát." Majd a menekülő kétségbeesett kiáltását: „Égsz még, s nem égsz el, nap, mely verve látsz? Rengsz, s el nem omlol, föld, e láb alatt, Mely vérjelekkel nyomta hátadat? [...] Mely kéz mutatja most meg síromat? Ha már letettem e nehéz fejet, Ez a lélek, mely roppant termetével Láng-óriásként égi boltot üt, Hol lel magának méltó temetőt?" Színház, 1994/12. 29-32. 1 Staud Géza: A Csongor és Tünde a színpadon. In: Vörösmarty Mihály: Drámák, 4. Sajtó alá rendezte: Fehér Géza, Staud Géza és Taxner-Tóth Ernő. Budapest, 1989. (Vörösmarty Mihály összes művei, 9.) 858-881. 2 Klein-Krautheim, Ferdinand: Vörösmarty's Csongor und Tünde in deutscher Sprache. Ungarn, 1940. október. 154-155. 3 Délibáb, 1942. október 3. 4 Lásd a. 2. számú jegyzetet!