Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

PÁLYAKEZDÉS - Színházelmélet Angliában, 1882-1930. - Összegezés

PÁLYAKEZDÉS 25 Színházelmélet Angliában, 1882-1930 Összegezés [...] Ötven év sok vitájának anyagából nem annyira eredmény, mint inkább tanulságképpen rajzolom meg a közeljövő színházának képét. Ennél a munká­nál nem fogok a túlzás hibájába esni; hiszen nem kell immár utópiát adnom; inkább a valósághoz, a lehetőséghez hozok közel sok szép és értékes tervet. E reális látásmód legfőbb feltétele, hogy minden terv szervesen kapcsolódjék az adott körülményekhez. A levegőbe épített várak hamar összeomlanak. Hiszem elsősorban, hogy ajövő drámája nem lesz a „mindennap" gondolat­szegény másolója. Minden művészet a kiválasztáson épül fel: képek és szobrok egyetlen pillanatot ábrázolnak, más művészetek pedig egy-egy élet legkiemel­kedőbb eseményeit kívánják megörökíteni. Éppen így kell túlnőnie a drámá­nak, tragédiának és komédiának egyaránt a „speciális" keretein. A mi nemzedé­künk már nem elégedhetik meg egyetlen kaszt problémájának, vagy éppen egy patopszichológikus esetnek ábrázolásával; íróinknak átfogóbb jelentőségű té­mát kell választaniok, elvárjuk, hogy a művek jeleneteiben generációs, népi és nemzeti kérdések tükröződjenek vissza. Egészen biztos, hogy azok a műfajok, amelyek ezt nem veszik tudomásul, vagy kompromisszummal kísérleteznek, ­pusztulásnak néznek elébe. Sorsuk előbb-utóbb ponyvává züllés lesz. Az a szabály, amelyet a drámára vonatkozólag érvényesnek ismernek el, kell, hogy érvényes legyen a színpadra vonatkozólag is: itt sem lehet másolás az egyetlen cél, és itt is épp úgy lehetőséget kell majd találni a szürke, hét­köznapi kereten, emberi kicsinységen való felülemelkedésre, mint a drámánál. Azt hiszem, velem együtt sokan látják, hogy ma már nem az illúzió elérése a fontos; kevesen hisznek ma már a színpadi trükkökben; annál fontosabb azon­ban, hogy a színpad elősegítse a néző számára a koncentrációt, a hangulatba való maradéktalan beleélést. Ezért meggyőződésem szerint a színpadképnek A szerző a könyv tanulmányait a kéziratban lévő, valamint az 1940 és 2005 között megjelent írásaiból válogatta. Minden szöveget a mai helyesírás szabályaihoz igazítottunk, s javítottuk az értelemzavaró elírásokat, sajtóhibákat. A tudományos közlemények jegyzeteit egysége­sítettük, de nem törekedhettünk arra, hogy a legfrissebb szövegkiadásokat, kézikönyveket figyelembe vegyük. Arra sem vállalkozhattunk, hogy az ismeretterjesztő kiadványokban kö­zölt cikkeket utólag jegyzetekkel kísérjük.

Next

/
Thumbnails
Contents