Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)
A NEMZETI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL - Paulay Ede életműve
216 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK játékát, Bartók Lajos öt darabját, Bérezik Árpád tíz különböző művét, a színész Gabányi Árpád hat drámáját, Murai Károly egyfelvonásosait, Rákosi Jenő három, nem is értéktelen drámáját, Szigeti József kései játékait (ezekből kétségtelenül a Rang és mód maradt a legemlékezetesebb), ugyan ki emlékeznék viszont Váradi Antal nyolc bemutatott művére? Még Jókai Mór sem számítható igazán sikeres drámaírónak, hiszen hét színpadi műve közül csak két dramatizálása, Az aranyember és a Fekete gyémántok maradt hosszabb ideig a színház repertoárján. A többi húsz-egynéhány szerző neve legfeljebb egy-két sorban szerepel az irodalmi lexikonokban. Viszont irodalomtörténeti érdekességgel bírtak Paulay magyar drámatörténeti ciklusai, amelyeket azonban a kortársak egyértelműen elutasítottak, mint azt Beöthy Zsolt és Péterfy Jenő azonnali elemző kritikái is félreérthetetlenül megállapították. Ma persze joggal mondhatjuk, hogy ezek a gyors lefutású ciklusok mintegy ujjgyakorlatul szolgáltak Paulay számára, hogy belefoghasson a valóban nagy vállalkozásokba, a Csongor és Tünde, illetve Az ember tragédiája színrevitelébe. Köztudomású, hogy a „Paulay-gárda" jelentős részét még Szigligeti szerződtette; ugyanakkor az is igaz, hogy ezek között már jó néhány olyan fiatal művész volt, aki Paulay keze alatt végezte a Színi Tanodát. Igazgatósága első pillanatától kezdve szinte évente vett át új tagokat a végzősök közül. Ezeknek egy része valóban tehetségesnek bizonyult, és beleépült a színház együttesébe, repertoárjába. 1880-ban Fáy Szeréna, egy év múlva Csillag Teréz, 1882-ben Gyenes László, 1884-ben Alszeghy Irma, Gabányi Árpád és Lánczy Ilka lett a színház tagja; 1887-ben Császár Imre, majd Paulay utolsó aktív évében, 1893ban még Somló Sándor és Török Irma került a Tanodából a társulathoz. De az iskolán kívülről is gyarapította a gárdát Paulay. 1880 és 1894 között Mihályfi Károly, Latabár Kálmán, Szacsvay Imre, Hegyesi Mari végül Ivánfi Jenő szerződött „kívülről" a színházhoz. 8 7 A Tanodából szerződtette Adorján Bertát is, akit 1879-ben vettek fel a Színiiskolába, 1883-ban kapott oklevelet és szerződést. 1884 márciusában Adorján Berta kikeresztelkedett: keresztszülője Prielle Kornélia és Vízvári Gyula volt. Paulay ekkor eljegyezte a lányt, és június 22-én feleségül is vette; tanúja Bercsényi Béla volt. Külföldi nászútra mentek, majd néhány nap után csatlakoztak ahhoz a mintegy száz főből álló társasutazáshoz, amelyet az írók és Művészek Társasága rendezett az öreg Pulszky Ferenc vezetésével a Felvidékre, különvonaton. Ajúlius 8-án kezdett út első estéjén, Munkácson a díszelőadásnak Ábrányi Kornél írt ünnepi prológját Paulay olvasta fel. Az út további része Máramarosra, aztán Tátrafüredre vezetett. Adorján Berta a
