Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON - - Látványosság százhetvenhárom előadásban

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 129 Történelmi sikersztori Látványosság százhetvenhárom előadásban Száz esztendővel ezelőtti honfitársaink nagyon komolyan vették az államalapítás ezredik évfordulóját. Ma azt mondanánk: megvolt a politikai akarat a megünneplésre, amelyhez a Monarchia gazdasági fejlődése teremtette meg az anyagi hátteret. Az előkészületek legalább öt évvel az ünnepségek előtt megkezdődtek, különben lehetetlen lett volna az olyan „nagyberuházások" határidős teljesítése, mint például - csak a fővárost tekintve - 1896. május 2-án a millenniumi földalatti megindítása, a Vajdahunyad vára, a Műcsarnok és az Iparművészeti Múzeum épületének felavatása; október 4-én pedig a Ferenc József híd megnyitása. Színházkultúránkban is érvényesült ez az alkotó lendület: 1895 októberében felavatták a Pécsi Nemzeti Színház pazar épületét, október 16-án nyílt meg a kecskeméti Katona József Színház. Az év közepén pedig már a vállalkozók birtokában volt a telek és az építési engedély a későbbi Magyar Színház felépítéséhez. Természetesen a működő színházak is bekapcsolódtak az ünnepségekbe. A fővárosi sort a későbbiekben legsikeresebbnek bizonyult produkció, a Népszínház 1000 év című látványos színműve nyitotta meg április 17-én. Május elsején nyílt meg a főváros legmodernebb színháza, a Vígszínház. Bár nem ezen a napon, de már 6-án meglátogatta az ünnepségekre érkező király, Ferenc József is az új épületet Gizella főhercegnő társaságában. A Vasárnapi Újság így számol be az eseményről: „Az igazgatóság nevében Széli Kálmán mondott köszönetet őfelségének a látogatásért. A király így szólt: »Nagyon meg voltam elégedve. A színház igen szép és az előadás is jó.«" Egyébként aznap este Bisson bohózata, Az államtitkár úr volt műsoron, amelynek első felvonását tekintette meg a király, majd bemutattatta magának az igazgatóság tagjait, „kezet szorított az urakkal", és fogatába ülve elhajtatott. A Városligeti Nyári Színház Győző Lajos alkalmi Pro/ógjával, valamint Jókai Mór Királyhimnuszíval köszöntötte a millenniumot. Május 2-án több megemlékezésre is sor került. A Magyar Királyi Operaház díszelőadást tartott: Erkel Ferenc István király című négy felvonásos operáját újították fel. A Nemzeti Színház Rákosi Jenő alkalmi játékát, Az ezredév ünnepe