Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)
A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON - 1811: „Leár" magyarul - Színháztörténeti háttér Történelmi sikersztori
A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 127 Bizott Martzi udvari herélt Katonák és nép Czelesztin. Sipos. Szilágyi. Nagy érdemű publicum! Ezen játék jövedelmét a nagy Testű Szerző nékem ajándékozván fáradságom jutalmául; ajánlom magamat, és ezen játékot pátzientziájukba; engemet esmér minden, ajáték pedig ollyan felséges, hogy olyant senki sem ett, Lelkek jelennek meg, ördögök sántikálnak, Boszorkányok repdesnek hang lesz elég, valóság semmi: az eszét minden otthon hadhattja melánkolizálni, mert annak semmi gondja nem lesz; a szemit hozza el, azt is pedig tsak a kurta látású; és a békötött fejű publicum el ne maradjon. A bé menetel árra ma pénzért holnap ingyen; a Logékat tartó uraságok 4. v. 5. annyinál kevesebbet ne adjanok. Kezdődik pontban 6. orakor. De azért a ki kétt ora múlva jőnis mind a' ki pontba 6. orakor, az első felvonás eleire jokor el-érkezik." A furcsa produkció, amely a szerepnevek tanúsága szerint Shakespeare vígjátékok ismeretében jöhetett létre - különösen a „Kupás Martzi oskola mester és az Hertzegné udvarába morum censor"-figura emlékeztet olyan alakra, mint A felsült szerelmesek Holofernes nevű iskolamestere vagy „Kártyási" az Ahogy tetszik Próbakő nevű bohóca; végül „Fatsargos András Prédicator" Csűrcsavar Olivér lelkész mintáját követhette - nyilván sikert aratott, mert hamarosan még kétszer megismételték: március 10-én és április elsején. A meghívóban említett Horrides, vagy a haza megszabadítása című ötfelvonásos darab egyébként Wándza Mihály műve volt, és nem sokkal az új játszóhely megnyitása után, 1810. augusztus 9-én mutatták be. 3 6 A színháztörténeti háttérhez, gondolom, ez is hozzátartozik. 1 Solt Andor: A magyar Shakespeare-kép kialakulása a felvilágosodás és a romantika korában. In: Shakespeare-tanulmányok. [Szerkesztette: Kéry László, Országh László és Szenczi Miklós], Budapest, 1965. 18. 2 Bayer József: Shakespeare drámái hazánkban, 2. Budapest, 1909. 327. Lásd a 2. számú jegyzetet! 3 Bayer József: i. m. 275. Theatron, 1999/3. 9-19.
