Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON - Doktor Faustus és Kasperl - így kerek a világ! (?)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 101 1. Pluto jelenik meg egy levegőben úszó sárkányon. 2. Hans Wurst belelép Faust varázskörébe s a szellemek üldözőbe veszik. 3. Mephistophiles Faust szobájába repül be. 4. Faustus az alábbiakat állítja Párma hercege elé: Tantalus kínjait, item: Titus keselyűit, item: Pompéjus halálát. 5. Egy asszonyság nyilvánosan fúriává változik. 6. Faustot egy kísértet-balletben a fúriák darabokra szaggatják. Az előadást balett és vidám pót-komédia fejezi be."

1

1 A 18. század közepén azután egy híres cseh bábos dinasztia kezdi meg működését: a Dubsky-família. Első ismert tagja Matej Dubsky (1719-1823). Fia, Anton 1873-ig járta az országot. Unokája, Tamas Dubsky még 1940-ben levelezett egy magyar báb történet-kutatóval, Hlaváts Elinorral. A család műsorán több Faust-változat is szerepelt már 1750-től kezdve: Dr. Faust és bukása a poklok mélységes fenekére - Faust és Heléna - Jan Faust milánói doktor. Egyik változatuk öt felvonásos szerkezetében megtalálhatók a fő motívumok: I. felv. A kísértés; II. felv. - Szellemidézés; III. felv. - A perzsa sahnál; IV felv. - Faust tekét játszik a tengeren; V felv. - A bűnbánó Faust. (Ami persze egészen furcsa megoldás).

1

2 Részletesebb tartalmára még visszatérünk. 1761-ben Szentpéterváron lehetett látni egy Sarger nevű bábos olasz marionettszínházát, amely a Faustot 140 cm-es óriásbábokkal mutatta be. Három év múlva bukkan fel az a népszínjátékos, aki ismét fordulatot hoz. Johann Laroche (1745-1806) a „becsületes" neve, de hamarosan mindenki mint Kasperlt ismeri meg. A feljegyzések szerint 1764-ben jelent meg ezen a néven Grácban, majd tag lett Mathias Menninger híres vándortársulatánál (a „badenieknél"), és ettől kezdve tiroli parasztnak öltözve 1769-ben Bécsben jelent meg és aratta sikereit. Többek között egy igen jellemző című darabban: Kerek a szerencse mint egy golyóbis, avagy Kasperl ünnepnapja. A „Kasperl" név egyébként nem volt ismeretlen a népi színjátszásban. Tulajdonképpen a régi misztériumjátékok „kobold-ördögfiókáira" megy vissza. Eredetileg „de swarte Kasper"-ként emlegették, márcsak azért is, mert a „fekete Kasper" valaha nem volt más, mint a három betlehemi király egyike. Sok-sok áttételen keresztül lett azután belőle a Kasperl-színház hőse. Bábfigurája pedig - népszerűségének megfelelően - technikailag is kiteljesedett: karja, keze, lába, feje mozgatható lett, szemét forgatta, száját nyitotta, a nyelvét is ki tudta nyújtani, hajlongott és pofonokat osztogatott. Szövege telve volt a szavak félreértésével és magyarázásával.

1

3 A Monarchia területén a bábjátékok összefogla-