Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)

Szakhmáry Dalma: „Országom visszanyertem én"

98 SZAKHMÁRY DALMA: „ORSZÁGOM VISSZANYERTEM ÉN" Shakespeare: Rómeó és Júlia. Szabó Sándor (Rómeó). Nemzeti Színház, 7 940. május 7 7. Rendezte: Németh Antal Szabót. Első filmjében,/!pusztai királykisasszonyban Szörényi Évával játszott, majd a Forró mezők és a Machita című filmben a kor nagy dívájával, Karády Katalinnal szerepelhetett. Szabó Sándor 1945 és 1948 között a Vígszínház művésze volt. 1948-tól a Várkonyi Zoltán nevével fémjelzett rövid életű, de hatásában annál nagyobb Művész Színház társulatának tagja lett. Erre az időszakra így emlékezett: „Zoli már a Művész Színház indulásánál át akart venni, de én akkor éppen/l király nevében című darabban játszottam, és nagyon szerettem a szerepemet. Ezért abban maradtunk, hogy majd jövőre. Úgy is lett, és a Mélyek a gyökerekben nagy személyes sikert arattam a Művész Színházban."

2 Idézzünk az említett előadás két kritikájából: „Említsük elsőnek Szabó Sándort, nemcsak azért, mert a néger Brett szerepében tökéletesen ábrázolja a megalázottságból felemelkedő, öntudatra ébredt embert, hanem azért is, mert Szabó a szemünk láttára lett nagy színésszé."

3 Illetve: „Szabó Sándor férfiasságában szinte egyedülálló jelensége ma a pesti színpadoknak".

4 Az 1949-es év komoly törést okozott színészi pályáján. Major Tamás színházpolitikájának következtében Szabót leküldték Miskolcra: „Azon a címen, hogy a magyar kultúrát fel kell emelni, szétdobálták az embereket. Engem megfélemlítve elküldtek Miskolcra, hiába pártolt Szendrő József, aki Pécsett volt akkor igazgató. Fölment a minisztériumba, hogy Szabó Sándort ő magával viszi Pécsre. Nem engedték, azt mondták, csakis Miskolcra mehet vagy sehova. Azzal fenyegettek: „vagy sehova". Ez nagyon komoly dolog volt akkor."

5 Feleségével, Bárczy Katóval így Miskolcra került. A parkoló pályára állított Szabó itt is ugyanazon a művészi színvonalon dolgozott, mint egykor a Nemzeti vagy a Vígszínház színpadán. (Idézeti Nosztyftú esete Tóth Marival