Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)

Papp Eszter: Az intézményes bábjátszás kialakulása Magyarországon, 1949-1990

DIGITÁLIS SZÍNLIÁZTÖRTÉNET 65 tó 38440 darabos aprónyomtatványtár, illetve a 2257 darabos plakáttár anyagának részletes tanulmányozása következett. Ehhez járult a 250 darab szkennelt fotó és a cikkarchívum anyaga, amely 147 bemutatóhoz volt hozzárendelhető, így kapunk (szinte) teljes képet egy-egy produkcióról és természetesen magáról a korszakról is. Más a helyzet a vidéki kezdeményezésekkel. Mivel a pártállam igyekezett mindent szovjet mintára kialakítani, Szergej Vlagyimirovics Obrazcov

5 moszkvai bábszínházához hasonlóan az egyetlen bábszínházat Budapesten hozták létre. Az azonban elkerülte az illetékesek figyelmét, hogy a Szovjetunióban Obrazcovén kívül több mint nyolcvan állami bábszínház működött. A budapesti Állami Bábszínház egyedülálló teljesítménye vitathatatlan, de egyeduralkodóvá válása jelentősen megnehezítette a műfaj országos terjedését, sokszínűségének kialakulását és fejlődését. Inkább külön utazó részleget működtettek; hét-nyolc csoport folyamatosan tájelőadásokkal járta az országot, hogy megelőzzék az új bábos kezdeményezéseket. Ez a fajta törekvés hiábavalónak bizonyult, ugyanis egymástól függetlenül, több városban alakultak bábegyüttesek. Míg a második világháború utáni bábmozgalomban felsőbb szervek utasítására jöttek létre a társaságok, az 1950-es évek végén ezek már valóban alulról jövő kezdeményezések voltak. Egy-egy karizmatikus, kezdeményezővezető köré gyűlt lelkes amatőrökből alakult meg 1957-ben Kecskeméten a Ciróka Bábszínház, 1961-ben Pécsett a Bóbita Bábszínház majd 1965-ben Egerben a Harlekin Bábszínház. Ezek nemcsak azért jelentősek, mert az 1980-as években belőlük lett elsőként az Állami Bábszínház mellett hivatásos bábszínház, hanem azért is, mert ezek a csoportok alkotják a mai bábszínházi struktúra alapját, az akkori fiatalok a kortárs bábjátszás ma alkotó nagy generációjának vezető személyiségei. A kecskeméti Ciróka Bábszínház születése Báron László

6 nevéhez fűződik, aki 1957-ben bábszakkört indított a helyi szakmunkásképző iskolában. Különféle technikákkal kísérleteztek, marionettől a tárgyanimációig. Báron tudta, hogy kezdeményezésük hiánypótló, mert a tízezernél is több kecskeméti gyerek szórakoztatása nem volt megoldott a városban. A siker hamar beköszöntött, mert a bemutatók - a vezető szakmai felkészültségének és tehetségének köszönhetően - sokkal színvonalasabbak voltak, mint amilyet bábszakkörben addig látni lehetett. Hamar kibővült a repertoár, nőtt az érdeklődés, pillanatok alatt áttörték az iskola korlátait. A bábosokat 1960-ban a Városi Művelődési Ház fogadta be, majd 1964-ben állandó játszóhelyet kaptak. Megnyitotta kapuit a Kecskeméti Gyermekszínház, amely 1969-ig