Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)
Korossy Zsuzsa: „Rólunk nemigen szól a mese"
DIGITÁLIS SZÍNHÁZTÖRTÉNET 51 tette, hogy az előző évekhez képest sokkal színvonalasabb műsort állított össze a színház vezetősége. A bérletezésről is optimista sorokat olvashatunk: „Kecskemét dolgozói jóval nagyobb érdeklődéssel fordulnak színházunk felé, mint bármikor. Egyes üzemek már a bérletjegyzés első három napján több bérletet vásároltak, mint az előző években összesen." 5 4 Ez valóban kiemelkedőnek tűnt, a végeredmény azonban nem számított sikertörténetnek: a közönségszervezők kevesebb jegyet adtak el, mint az előző évben: 1952-ben 12 390-nel több, vagyis összesen 67 516 jegyet adtak el ebben a formában. 5 5 Nemcsak vidéken, a fővárosban, az Állami Bábszínházban is gazdasági problémákkal kellett szembenézni. A bevétel szempontjából sikertelennek bizonyult a New York 42. utca (1953. február 12.) című felnőtteknek szóló darab, melyet májusban és júniusban is ötven-hatvan százalékos látogatottsággal játszottak. Más felnőtt darabjuk nem volt, mivel a Kísértet Lublón című Mikszáth-mű színpadra állítását nem engedélyezték. A nyári, Margitszigetre tervezett előadások száma a rossz idő miatt kevesebb lett a vártnál: csak hetet sikerült megtartani, tizenkilenc elmaradt. Az évad vége június 6-án volt, az új kezdete pedig szeptember 7-én; a közte lévő időben a margitszigeti játékból befolyt összegen kívül nem jutottak bevételhez. A harmadik negyedévre tervezett százhatvanezer forintos bevétel helyett csak körülbelül hatvanezer forintot tudtak elkönyvelni. A bevételkiesést a negyedik negyedévben akarták pótolni. 5 6 Bod László igazgató nemcsak az anyagi nehézségek miatt fordult a minisztériumhoz. Bod a Nemzeti Színház egykori igazgatójának, Németh Antalnak lehetséges alkalmazásának lehetőségéről kért eligazítást a legfelsőbb állami szervtől. Mivel Némethnek „a bábjátszással kapcsolatban igen sok helyes esztétikai megállapítása van [...] felhasználható lenne a mi munkánkban is. [... ] Feltesszük a kérdést a színházi főosztálynak, hogy aktuális-e Németh Antallal foglalkoznunk, munkába állításának van-e olyan akadálya, ami kultúrpolitikánk szempontjából kizárja azt, hogy színházunkban foglalkoztathassuk." 5 7 Németh Antal alkalmazását a minisztérium vezető tisztségviselői nem javasolták. Hasonló problémával fordult a Fejér Megyei Tanács népművelési osztálya Kiss Ferenc alkalmazhatóságának ügyében a Népművelési Minisztériumhoz. Kiss - a Corvin-koszorú birtokosa, a Kisfaludy Társaság tagja és a Nemzeti Színház örökös tagja - 1939-től egyéb magas beosztása mellett a Színművészeti és Filmművészeti Kamara elnöke volt. Politikai szerepvállalása miatt a háború után elítélték, majd az amnesztia következtében nyolc év múlva szabadult. 1953 őszén munkát akart vállalni Székesfehérváron. A tanács csak a hivatalos állásfoglalás birtokában mert lépni a foglalkoztatás kérdésében.
