Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)
Molnár Klára: Az intézet számítógépes adatbázisának fejlődése
138 MOLNÁR K.: AZ INTÉZET SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZISÁNAK FEJLŐDÉSE mert a Színházi Intézetben az előadások adatlapokon való feldolgozása sok mindenben megegyezett a német elképzelésekkel. Egy hosszabb munkafolyamat eredményeként 1987 szeptemberében csatlakoztunk a müncheni információs rendszerhez. A német intézmény átalakítása miatt az együttműködés megszűnt, de az 1989-ben kialakított önálló számítógépes bemutatótár adatlapjának megtervezésekor nemcsak az intézetben történt régebbi feldolgozó munka eredményeit vettük figyelembe, hanem a müncheni együttműködés tapasztalatait is felhasználtuk. A színháztörténeti források közül a színlapok, a plakátok, a műsorfüzetek, a szórólapok, a színházak internetes honlapjai alapján, valamint a sajtóban megjelent kritikák, előzetesek, interjúk kiegészítő információinak segítségével dolgozzuk fel a színházak bemutatóit. A sokkal fejlettebb, sokrétűbb Ariadne adatbázis kezelő program használatát 1998-ban kezdtük el. Az adatlapot lényegesen nem módosítottuk, a régi adatbázis adatait átforgattuk. A Jedlik pályázat elnyerésével nagyszabású technikai és tartalmi fejlesztésre nyílt lehetőségünk: 2008-ban az eddig meglévő programon alapuló, de annak fejlettebb, internetes - Monari elnevezésű - változatára tértünk át. Az egyes adatbázisok - bemutatótár, személyi adatbázis, az audio-vizuális archívum, fénykép adatbázis, cikkarchívum összekapcsolásával létrejött adatbázis-rendszer lehetővé teszi a távmunkát és a kutatók számára az internetes keresést. A bemutató tár 1949-től napjainkig egyesíti a magyarországi színházak bemutatóinak adatait. Az előadásról készült adatlapon szerepel az előadott mű szerzője, zeneszerzője, címe, fordítója, átdolgozója, a bemutató helye, időpontja, az előadás létrehozóinak (rendező, díszlet- és jelmeztervező, koreográfus, karmester) neve - s olvasható a teljes szereposztás. A személyi adatlap összeállításánál forrásként felhasználtuk a szaklexikonok cikkeit, a sajtóban megjelent írásokat és a művészek sajátkezű aláírásával ellátott kérdőívek adatait. Terveink szerint mindkét adatbázist folyamatosan feltöltjük a határon túli magyar színházak előadásaival, illetve a művészek életrajzi adataival. A fénykép adatbázis egyik alapja a bemutatótár. Az előadásokról készült jelenetképek azonosításához a bemutatótár főbb adatait (szerző, cím, bemutató időpontja, színház, rendező) használjuk. Az összekapcsolt adatbázisok segítségével a keresés során az is kiderül, hogy milyen jellegű források maradtak fenn a bemutatókról és az alkotókról. A fényképfelvételeket meg is tekinthetjük, a többi dokumentumnak (színlap, műsorfüzet, felvétel) egyelőre csak a meglétéről értesülünk.