Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében tősége kiválasztotta a darabot, amelynek szövegét betekintés céljából megküldte a Népművelési Minisztérium Színházi Főosztályának. A Kollégium döntött a végleges műsortervről, a játszható darabokról, majd a Színházi Főosztály értesítette a színházakat. Az eredeti műsorban történő bármilyen változtatáshoz is a Főosztály engedélyére volt szükség. 1951 áprilisában a Főosztály szerteágazó munkáját egy főosztályvezető, öt előadó és négy adminisztrátor végezte.

13

4 Tevékenységét a minisztérium más főosztályaival és osztályaival hangolta össze (Művészeti, Irodalmi, Filmfőosztály; Ellenőrzési, Költségvetési, Üzemgazdasági Osztály stb.). A Népművelési Minisztérium határozata értelmében a színházak a Színházi Főosztály engedélye nélkül semmilyen bemutatót nem tarthattak.

135 A színházak államosításakor a színigazgató és az állam, a minisztérium között létrejött szerződésben kikötötték, hogy a „színigazgató a népművelési minisztérium [sic!] által kiadott játékrendet és műsorösszeállítást köteles betartani".

13

6 Ezt vidéken a polgármester is ellenőrizhette. Természetesen előfordult olyan eset is, hogy a színház előzetes engedély megkérése nélkül kezdte játszani a darabot. Ez történt 1949 őszén a Nemzeti Színház helyettes igazgatójával, Várkonyi Zoltánnal, aki a bemutatandó darabokat ellenőrzés céljából nem küldte be, csak bejelentette a Főosztályra.

13

7 Várkonyi - tompítva a helyzet élét - önkritikusan közölte a hatósággal, hogy a jövőben a színház „műsorára tűzött darabokat az előírt időben be fogom nyújtani felülbírálatra".

13

8 Vétett az előírások ellen Szendrő József is, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, amikor Mihalkov Vidám álom című darabjának már csak a bemutatójára invitálta a Színházi Főosztály munkatársait 1949. december elsején. A hivatal rideg válaszában figyelmeztette a színház vezetőségét kötelezettsége elmulasztására: „A jövőben a legszigorúbban fogunk eljárni, amennyiben olyan darabot tűznek műsorra, mely az engedélyezett darabok listáján nem szerepel."

13

9 A Színházi Főosztály vidéki kiszállásaival is igyekezett szervezni és ellenőrizni a fővároson kívüli színházi életet. 1949 szeptemberében Hlatky Jánosné előadót küldték ki a debreceni színtársulat és közönségszervezés ellenőrzésére.

14

0 Még az ősz folyamán, ugyanezen okokból Szeged, Szolnok és Szentes városába is ellátogatott.

14

1 Novemberben a pécsi színház előadását tekintette meg.

14

2 A Főosztály másik munkatársa, Dabrónaki Béla 1949. december végén vizitált a szolnoki és a debreceni színházban.

143 A kontroll folyamatos volt. Az 1950-195l-es évadban a Főosztály munkatársai felkeresték - többek közt - a Szegedi Nemzeti Színházat is. Az itt tett láto71