Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében A Nemzeti Bizottság 1945 februárjában kinevezte az Ötös Bizottságot, amelynek tagjai a koalíciós időszak és az MDP-korszak kommunista színházpolitikájának prominens képviselői voltak: Major Tamás, Both Béla, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, valamint Oláh Gusztáv, az Operaház főrendezője és díszlettervezője. Az Ötös Bizottság célkitűzése, hogy „színházi életünket megtisztítsuk, színvonalát fölemeljük, s hogy a színházat az egész nép számára hozzáférhetővé tegyük. Az igazság szolgálatában álló, legszélesebb rétegek bevonásával, demokratikus alapon működő színházakat és rokonintézményeket akarunk. E cél érdekében művészi és politikai igazolást kell végeznünk." 8 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiadta 15/1945. számú rendeletét, mely kimondta: „Minden tényleges szolgálatban álló, vagy tényleges szolgálat teljesítése végett visszarendelt nyugállományú közalkalmazottat igazoló eljárás alá kell vonni annak megállapítására, hogy az 1939. évi szeptember hó 1. napját követőleg tanúsított magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit." Az igazolási eljárást később még szigorúbbá tették; az 1080/1945. M. E. sz. rendelet azokat is igazolásra szólította fel, akik időközben lemondtak állásukról, vagy nyugdíjazásukat kérték. A bizottság felszólítására megalakuló ötfős igazolóbizottságok színházanként kezdték meg a főváros színészeinek, színházi alkalmazottainak igazolását. Javaslatukat huszonöt tagú általános igazolóbizottságnak kellett felülbírálnia, amelyben színészek, színházi alkalmazottak, műszaki szakemberek és pártmegbízottak foglaltak helyet. Az előzetes javaslat értelmében az igazolás három különböző módon történhetett: a jelöltet felvették a színházba, az adott szezonra elutasították, vagy véglegesen elutasították. 9 Időleges elutasításra akkor került sor, ha a jelentkező politikai magatartása végleges elutasítást nem indokolt, vagy ha szakképzettségét még nem tudta megfelelően igazolni. Miután a Budapesti Nemzeti Bizottság az Ötös Bizottság színigazgatókra és a teátrumok megnyitására vonatkozó javaslatát jóváhagyta, a főváros sérült színházépületeiben megindult a művészeti, romeltakarítási, újjáépítési munka. 1 0 A kijelölt vezetők az Ötös Bizottság meghallgatása után, annak intenciói szerint megszervezték társulataikat. Színész csak az Ötös Bizottság, később a Színészegyesület alapszabályaiban foglalt feltételek teljesítése mellett léphetett fel. 1 1 Az ötös tanács ajánlására az 1944-1945-ös évad hátralévő részében tizenkét engedélyt adtak ki. 1 2 Az 1945. február 13-án kelt ötös bizottsági javaslatban a Városi Színház megnyitásának terve is szerepelt 47