Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Gajdó Tamás: Jelentős korszakok - emlékezetes pillanatok. A magyar színházművészet fontosabb törekvései az 1970-es évektől 1989-ig
Gajció Tamás: Jelentős korszakok - emlékezetes pillanatok Ascher Tamás 1976-ban az Állami áruház színrevitelével Kaposvárott bebizonyította, hogy az új rendezőgenerációnak van mondandója az operettel is. Ascher rendezése felelevenítette az 1950-es évek operettszínházi játékstílusát, ezzel egyszerre vette komolyan és tette idézőjelbe a művet. Az előadás pikantériáját az is növelte, hogy erről a korszakról vajmi keveset tudtak a fiatal nézők, hiszen a korszak kitűnő szatirikus feldolgozását, A tanú című Bacsó Péter-filmet csak 1979-től vetítették a moziban. A bemutató tehát ebből a szempontból is áttörést jelentett, de legfőképpen annak a bizonyítékaként került be a korabeli színházi gondolkodásba, hogy a közönség nem érti félre, ha kedvenc műfaját nem a rózsaszínű mázzal játsszák, a színházban immár ez sem tabu. Kétségtelen ugyan, hogy az előadás sikeréhez a budapesti vendégjáték botránya is hozzájárult. A jegy nélkül maradt egyetemisták megpróbáltak a nézőtérre jutni, s ebben csak a rendőrség tudta megakadályozni őket. A színjáték népszerűségét jól jellemzi az a két adat, mely a győri évadok 1945 és 1989 között felállított statisztikájában található. A leggyakrabban játszott szerző harminchárom bemutatóval Kálmán Imre, őt Lehár Ferenc követi huszonhárom premierrel. Az ötvennégy esztendő alatt a Csárdáskirálynőt tízszer, a János vitézt kilencszer, a Sybillt, a Marica grófnőt, A mosoly országát nyolcszor, a Három a kislányt hétszer, a Leányvásárt és a Cigánybárót hatszor, a Mária főhadnagyot, A denevért és a Mágnás Miskát pedig ötször tűzték műsorra. 4 1 Az operett az 1960-as évek elejétől kezdve mégis elveszítette egyeduralmát. Bár még a nagy amerikai musicalek bemutatása váratott magára, az 1960-ban Szinetár Miklós és Petrovics Emil vezetésével megalapított Petőfi Színházban megszületett a műfaj klasszikus magyar alkotása. Ránki György, Hubay Miklós és Vas István Egy szerelem három éjszakája című zenés színjátékát hatalmas sikerrel játszotta az új színház. A folytatás azonban elmaradt, hiszen megszüntették a színházat, így a musical és az operett küzdelméből - a kultúrpolitika segítségével - ekkor még az utóbbi került ki győztesen. A Fővárosi Operettszínházban Vámos László rendező és Bogár Richárd koreográfus vezetésével musicalstúdió alakult - fiatal énekesek és táncosok készültek a nagy áttörésre. A műfaj 1969-ben Bernstein West Side Story című musicaljével egy csapásra polgárjogot nyert hazánkban is, s ettől kezdve gyorsan ívelt magasba Kovács Zsuzsa, Lehoczky Zsuzsa, Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Várhegyi Teréz, Harsányi Frigyes, Kertész Péter, Németh Sándor karrierje. 337
