Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből
Nem ay István: Az Egyetemi Színpad történetéből ság, szilárd konstrukció". 3 4 A kabarét Mezei Éva rendezte, s - csakúgy, mint az előző évi Csodálatos utazást - 1962. július 13-ától 21-éig Balaton-környéki turnéra vitték. Eljátszották Hajmáskéren, Berhidán, Ősiben, Tihanyban, Csopakon, Sármelléken, Kővágóörsön, Tapolcán és Hévízen. (Talán a helységnevekből is kiderül: a fellépések jó részére laktanyákban került sor.) Ezzel sokéves sorozat kezdődött. Ezt követően az Universitas nemcsak kabaréval vendégszerepelt, hanem számos „komoly" darabbal is. Gyorsan híre ment az együttesnek, Soprontól Debrecenig egyetemekre és művelődési házakba, városokba és falvakba, sőt a tanyavilágba is meghívták az érdekes produkciókat. Pár évvel később, 1967 telén Sára Sándor a Balázs Béla Filmstúdió rendezője filmet is forgatott az egyik „tájolásról". Mezei Éva a Szavalókörben kortárs világirodalmi alkotásokból állította össze Az újnak készülő világ című estet, amelyben Brecht-, Éluard-, Max Frisch-, Jevtusenko-, Guillén-, Juhász Ferenc-, Malaparte-, Neruda-, Voznyeszenszkij- és Quasimodo-írások szerepeltek. A válogatás bemutatóját 1962. november 29-én tartották. A zeneművészeti főiskolásokkal 1962. március l-jén közös programot szerveztek, melyen József Attila- és Bartók Béla-művek hangzottak el. Bevezetőt Ujfalussy József zenetudós tartott. Hagyománnyá vált az egyetemi szavalóverseny, amely kezdetben szépkiejtési versennyel párosult. Ebben az évben az első hat helyezett közül négyen az Universitas színészei voltak. Az irodalmi műsorok zöme három sorozatra épült. A Versmondás művészete keretében Egressy István, Sütő Irén, Horváth Ferenc, Tallós Endre, Kohut Magda, Csernus Mariann és Berek Kati tartott önálló estet. Elég jól érzékeltetheti az estek szerkezetét és gondolatiságát Csernus vagy Berek válogatása. Az előbbi műsorában többek között szerepelt Arany: Vörös Rébék, Babits: Laodameia-monológ, Dante: Isteni színjáték (részlet), Berzsenyi: Vandal bölcsesség, Dominik: Tatarka-próza (a szlovák költő ebben az időben már hazájában szilenciumon volt, műveit „szamizdatként" lehetett csak olvasni!), Tóth Árpád: A hídon, József Attila: Anyám, Francis Jammes: A munka nagy csupán, Somlyó Zoltán: Az ebéd, Aragon: A Daphin téri szeretők. Találóan jegyezte meg erről az intellektuális teljesítményről Mátrai Betegh Béla: „Csernus Mariann a ráció tájairól válogat. Kérlelhetetlenül mond verset. Elsősorban önmagához szigorú: nem tűri, hogy egy vers érzelmei úrrá legyenek rajta. Az értelem dominál a versmondásában. Előadóművészetét a befelé csorgó könnyek jellemzik, ez Somlyó Zoltántól Az ebéd elmondásában jelent meg a legszebben." 3 5 Berek Kati ciklusokat szerkesz296"
