Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből
Nem ay István: Az Egyetemi Színpad történetéből ház mindenfajta kulturális tevékenység legfőbb hatósága kíván lenni. Szerinte a színházat a passzív művelődésre kell használni, az élvezetre, nem pedig a művészkedésre. „Ne akarjunk színházat játszani az egyetemen mondta -, nem kell színjátszó együttes, mert nem hiszem, hogy egy színjátszócsoport működése megfelelő színvonalú lenne, vagy megérné azt a sok időt, ami az eredményhez szükséges lenne..." A sorok között olvasva arra lehet következtetni, hogy a tervezet készítői nagy apparátussal, az egyetemtől függetlenedve akartak működni. Ez megengedhetetlen. Naiv elképzelés, hogy kulturális tevékenységből bevétel származhat. A termet az egyetemnek kell bérbeadnia, nem pedig a színpad gazdasági vezetőjének - állította Kádár Miklós. S végül a megsemmisítő végszó: „Hol a szakszervezet és a párt szerepe a tervezetben?" Ortutay Gyula rektor nem mindenben értett egyet Kádárral, bár maga is fellengzős, végig nem gondolt tervezetnek tartotta Pálék munkáját. Ám kiállt az öntevékenység fontossága mellett: „legyen jó ének- és tánckar, a tanszékek hallgatói adjanak elő színdarabrészleteket. Fontos, hogy élénk kulturális élet folyjék az egyetemen, hogy találkozzanak egymással a különböző egyetemek hallgatói és tanárai. Többszázezer forintos befektetéssel elkészült a terem, ennek örülni kell, s mindent meg kell tenni, hogy mielőbb jól funkcionáljon. Ez lebegjen a szemünk előtt." Tisztázni kellett az intézmény nevét. Az akkori híradásokban egyre gyakrabban és egyértelműbben Egyetemi Színpad szerepelt, s ez állt a benyújtott tervezetben is, bár korábban inkább a színház szót használták a kultúrház, a kultúrterem szinonimájaként. Végül is a Rektori Tanács tagjai - Kádár Miklós heves színházellenes megnyilatkozását is figyelembe véve - a színpad elnevezés mellett voksoltak, és határozatban mondták ki, hogy az Egyetemi Színpadon kezdődjék meg a munka, s végleges működési szabályzatát Kardos Tibor elnökletével egy csoport dolgozza ki, melynek tagjai a három kar legalább docensi rangú képviselői legyenek. Az így felálló testület lett az első Kulturális Bizottság, amelynek elnökéül az Állam- és Jogtudományi Kar delegáltját, dr. Beér János professzort választották. 1 2 Látványos ünnepség mellőzésével, 1957. szeptember 30-án csendben, népballada-esttel nyílt meg az Egyetemi Színpad. Jancsó Adrienne és Török Erzsébet 1955. szeptember 26-án a Kossuth Klubban (amely 1956-ban többek között a forradalmat előkészítő Petőfi Kör üléseinek is helyet adott) mutatta be a magyar és román népballadakincs legjavát felvonultató estet, amely a versmondás, az előadó-művészet új lehetőségeit tárta fel. A műsor266"
