Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Lenkei Júlia: Volt egyszer egy táncnevelési szak
Lenkei Júlia: Volt egyszer egy táncnevelési szak cikke. Zsebők Zoltán miniszteri osztályfőnök szeptember 12-én küldött levelében tudomásul vette a pótfelvételi bizottságba kiküldötteket, és ő is Sujbert Pál miniszteri segédtitkárt küldte ki. 1 5 A „Pénzügyminiszternek" címzett dokumentum - melyet a bevezetőben idéztünk - 1947. szeptember 13-án született meg a VKM Egyetemi Főosztályán. Három nap múlva, szeptember 16-án a miniszteri osztályfőnök közölte a Testnevelési Főiskola miniszteri biztosával, hogy „a táncszak vezetésével Szentpál Olga, szakelőadókul P. Bérezik Sára, Elekes Istvánné és Szabó Iván tanárokat, tanársegédül D. Máté Margit és dr. Duka Antalné tanárokat bízom meg". A dokumentum hátlapjára kézzel ráírták: „Miniszterné asszony kéri, hogy sürgönyértesítés küldessék a Testnevelési Főiskolára, nevezettek feltétlen részvételéről a szerdai konferencián." 1 6 A VKM Egyetemi Főosztálya szeptember 23-án megküldte a Testnevelési Főiskolának a táncnevelési szak szeptemberi költségvetését. 1 7 De úgy látszik, szeptember végén még mindig nem világos, hogy a felvetteket mire jogosítja az elvégzendő szak: „Felhívom a Miniszteri Biztos urat, tegyen közzé hirdetményt a Testnevelési Főiskolán, hogy a táncnevelési szak hallgatói e szak elvégzése után mindenben ugyanazt a képesítést nyerik, mint a Testnevelési Főiskola többi hallgatói" - mondja a kísérőlevél. 1 8 A Sport Szemle októberben közölte Szabó Károly tanévnyitó beszédét, melyben az új tanulmányi szabályzat által három irányban elindított korszerűsítést is ismertette: „A harmadik irány: mozgásművészeti, táncnevelési tanulmányszakunk megszervezése, női testnevelésünk korszerűsítése érdekében. A múlt nem egy magas kultúrájú népénél, így például a régi görögöknél a tánc a nevelés nagyra értékelt és nélkülözhetetlen alkatelemének számított. Időközben feledésbe ment a tánc értékelése az ifjúság nevelése szempontjából, s így századunkban a tánc pedagógiai értékét újra fel kellett fedezni. Amikor ily értelemben táncról beszélünk, természetesen nem a divatos társas táncokra, sem a szokványos színpadi táncokra gondolunk, hanem egyfelől a népi táncra, másfelől a tánc újabb reformmozgalmai által kialakított új stílusra. A tánc e nemeiben a testi és a lelki érték szerencsés szervességben egyesül. A tánc értékes élményébresztő és élményfejlesztő eszköz, amely [...] szervesen vezet át a gyermeki, majd az ifjúkori játékos, művészi, majd tiszta művészi képzeletkörbe. A táncnevelés tananyagát egyfelől a népi, elsősorban a magyar népi táncból s a népi motívumok alapján feldolgozott táncokból meríti, másfelől hasznosítja a modern táncművészeti reformmozgalmak bizonyos eredményeit. [...] Ettől a 25