Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében A harmadik színházi konferencián több tekintélyes művész is a Sztanyiszlavszkij-mödszer mellett foglalt állást. (A felszólalók között ott találjuk az 1953-ban Kossuth-díjjal kitüntetett művészeket: Feleki Kamillt, Honthy Hannát és Bessenyei Ferencet.) A Néphadsereg és az Ifjúsági Színház azért kapott bírálatot, mert művészi munkájuk elmaradt a többi fővárosi teátrumétól. A Néphadsereg Színházának „tagságával meg kell szerettetni a színházat, a színház profilját, feladatait". Ehhez szilárdabb művészeti és politikai vezetést, valamint a művészi igényesség fokozását tartották szükségesnek. Az Ifjúsági Színház esetében elsősorban a „társulat jobbratolódását" akarták megakadályozni, azt, hogy a „jobboldali beállítottságú színészek és a fiatal kommunista tagok szövetséget kössenek a színház állítólagos »Védelmében« [sic!]". 35 2 A szakmai fejlődést a vidéki társulatoknak is biztosítani kellett. Az államosított fővárosi és vidéki színházak eltérő művészi színvonalának kiegyenlítésére, a teátrumok szeparáltságának oldására, valamint a pesti művészi arisztokratizmus csökkentésére új programot indított a Népművelési Minisztérium. A kezdeményezést 1951 áprilisában a Színház- és Filmművészeti Szövetség ülésén ismertették. A Csehszlovákiában járt magyar delegáció javaslatára, az ottani tapasztalatokból kiindulva, a vidéki színházak bemutatóiból álló sorozatot kellett szervezni Budapesten az évad utolsó hetében. A vidéki társulatoknak legjobb darabjaikat kellett a főváros művészeinek és közönségének bemutatniuk. Az első alkalomra, a Vidéki Színházi Hét (Vidéki Színházak Ünnepi Hete) megrendezésére, 1951. július elején került sor. A Színház- és Filmművészeti Szövetség előkészítő munkájáról, feladatairól 1951. június 18-án döntöttek a Színházi Főosztályon tartott értekezleten. E szerint a Szövetség feladata volt a bemutatásra kerülő darabok sorrendjének megállapítása, a főpróbák és az előadások művészi levezetésének biztosítása, az előadásokat követő háromnapos vita megszervezése. A Szövetség vezetőségének jóváhagyásával a Budapestre érkezett hat társulatot itt-tartózkodásuk alatt a fővárosi színházak patronálták (fogadásuk a pályaudvaron, főpróbájukon való részvétel, szakmai megbeszélések). Ennek értelmében a Dunántúli Népszínházat a Vidám Színház, a Miskolci Nemzeti Színházat az Operettszínház, a Pécsi Nemzeti Színházat a Nemzeti, a Katona József Színházat a Madách, a Szegedi Nemzeti Színházat a Belvárosi Színház fogadta. 35 3 A debreceni Csokonai Színházat az Ifjúsági és az Úttörő Színház várta volna az állomáson, de vendégeik korábban, már hajnalban megérkeztek. 118
