P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)

Szalczer Eszter: A természet álomjátéka: Látásmódok és a színház újradefiniálása August Strindbergnél (ford. Galgóczi Krisztina)

Szalczer Eszter A természet álomjátéka: látásmódok és a színház újradefiniálása August Strindbergnél

1 Míg az világszerte széles körben elismert tény már, hogy August Strindberg döntő befolyással volt a modern dráma fejlődésére, addig szülőhazáján, Svédországon kívül kevesen tudnak arról, hogy élete végéig behatóan foglalkozott festészettel, fotográfiával és természettudományokkal, valamint arról sem, hogy ez az érdeklődés hogyan hatott vissza drámaírói munkásságára. Strindberg munkásságának és érdeklődési területének ez a hiányos ismerete az angol nyelvterületen részben annak tudható be, hogy nem-irodalmi műveit eddig alig fordították le angolra.

2 Ennél is nagyobb mértékben nyomott a latban, hogy Strindberg közmegítélését az irodalomtörténet és a Strindberg-kutatások aktuális irányultsága és álláspontja határozta meg, mely egészen mostanáig nem vett tudomást a drámaíró irodalmon kívüli tevékenységéről, s azt elhanyagolható kitérőnek tartotta életművében. A közelmúlt kritikája azonban új fényt vet Strindberg szerepére az irodalmi és színházi modernizmus kialakulásában, annak köszönhetően, hogy munkásságát szélesebb kulturális közegben és interdiszciplináris kontextusban helyezi el.

3 A tanulmány megjelent: Theatre Journal 53 (2001) 33-52. Újraközölve a kiadó engedélyével. A fotókat a stockholmi Strindberg Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre. 1 A tanulmány egy korábbi változata előadásként hangzott el a Society for Advancement of Scandinavian Studies 90. éves gyűlésén a Wisconsin állambeli Madisonban, 2000. május 4-6. között. 2 A közelmúltban jelent meg először angolul egy válogatás Strindberg levelezéséből, és egy kötet az esszéiből. Mindkettő felbecsülhetetlen értékű betekintést enged Strindberg munkamódszerébe és gondolkodásmódjába. L. August Strindberg, Strindberg's Letters, 2 volumes, válogatta, szerkesztette és fordította: Michael Robinson (Chicago UP. 1992) és Selected Essays by August Strindberg, válogatta, szerkesztette és fordította M. Robinson (Cambridge UP., 1996). 3 Az első jelentősebb munka, amely Strindberggel mint képzőművésszel foglalkozik Göran Söderström Strindberg och bildkonsten (Uddevalla: Forum, 1972) című munkája volt. Csaknem két évtizednek kellett eltelnie, mire egy olyan monográfia megjelenhetett, mely Strindbergről mint fotográfusról beszél: Per Hemmingsson, August Strindberg som fotograf(Ah\\s-. Kaleidoskop, 1989). Strindberg kritikai megítélésének megváltozását tükrözik a kétévenként megrendezésre kerülő Strindberg-konferencia legutóbbi kötetei: Strindberg and Genre, ed. Michael Robinson (Norvich: Norvik Press, 1991). A vizuális képzelet, különösen a festészet jelentőségét mutatja ki Strindberg kreatív megújulásában az ún. „Infernó krízis" alatt Harry G. Carlson interdiszciplináris megközelítésű kötete, az Out of Inferno: Strindberg's Reaivakening as an Artist (Seattle: University of Washington Pr., 1997). Strindberg fotóművészete és önéletrajzi írásai közötti kapcsolat értékeléséről található írás Linda Haverty Rugg, Picturing Ourselves: Photography and Autobiography (Chicago UP, 1997) című kötetben, 81-132. old. 69