P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)
Galgóczi Krisztina: A testbe zárt szavak - Mítosz, trauma és terápia Ibsen Hedda Gabierében
A testbe zárt szavak osztást. Összekeveredett, hogy mi tartozik a szavak, és mi a tettek birodalmába. S mint ezt majd a másik három darab esetében is látjuk majd, ha ez összekeveredik, annak mindig végzetes következményei vannak. A darab kiindulópontja tehát egyfelől a „talking cure"-nak ez a múltbéli kudarca, s ennek korrekciójára tesz majd Hedda kísérletet. Hedda tehát egészen más irányú utat jár be, mint a tenger asszonya, Ellida, aki végül képesnek bizonyul kompromisszumot kötni magával és környezetével. Heddát ugyanúgy partra vetett halként ismerjük meg a Tesman klán főhadiszállásán, mint Ellidát a Wangel házban. Még a rivális múltbéli nő szerepe is viszszatér, ezúttal nem a halott feleség, hanem a gondoskodó nagynéni személyében. S ő ennek megfelelően úgy is viselkedik, mint egy kis állatka, akit kiemeltek közegéből, s betettek egy számára idegen kalickába. Hedda azonban nemcsak egyszerűen más személyiség, mint Ellida, hanem más életfázisban is van, koránál fogva. Ő már nem Bolette, vagy Hilde-korú eladósorban lévő lány, hanem 29 éves, aki lényegében az utolsó pillanatot ragadta meg, vagy másként fogalmazva: a végsőkig húzta az időt a férjhez menéshez. Ám ebből adódóan kialakult személyiség, alkalmazkodásra, akklimatizációra tökéletesen képtelen. Neki Ellidával, Hildével ellentétben nem megszületni kellene, hanem feltámadnia, azaz kilépnie bezárt sellő világából, s újra megnyílni a világ felé, ha a világ erre fogadóképes lenne, ő maga pedig artikulálni tudná vágyait. A legnagyobb különbség éppen ezért Hedda és Ellida között abban rejlik, hogy míg Ellidát egyre inkább megismerjük a darab során néhány elődjéhez, Nórához, vagy Rebekka Westhez hasonlóan, addig Hedda titok marad mindenki, és egyben saját maga számára is, amit sem a múlt, sem a jövő megidézése, sem a gyengédség, sem az erőszak nem képes feltárni. Ezért marad ő kagylóba zárt sellő mégis, mégha ezt a státusát csak saját maga és gyermeke elpusztítása árán őrizheti csak meg. Mégis ettől válik lényegesen izgalmasabbá, mint a többi Ibsen-hősnő. A hűidre A démoni ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint az isteni: az egyes abszolút viszonyba tud lépni vele 4 7 Hedda mitologikus hátterének felvázolásában a sellő csak egy a számos mitikus allúzió közül, s jelentősége elsősorban az Ellidával való összehasonlításban bomlik ki. Hedda is, Ellida is, mint az északi történetek sellői, két világ közé szorultak: egyikből vágynak a másikba, de valójában sehol sem lelnek tartósan otthonra. Hedda ugyanígy két világ határán egyensúlyoz saját lelkében is. Vágyaiban legalább annyira konformista, mint deviáns, illetve társasági hölgy, mint 47 Kierkegaard, Félelem és reszketés, 171. 49
