P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Tárgyi és szellemi emlékezet - Sipőcz Mariann: A színészalbumok mint színháztörténeti források

A színészalbumok Téma Készítés ideje Készítő Forrásanyag Méret, jelleg Lelőhely Bajor Gizi 1932. július „Arthur kritikák, Hímzéssel OSZMI kronológiát bácsi" cikkek, díszített, Fotótár, követő rajongó fényképek BG monogAlbumrammal elgyűjtemény látott aján104. számú dékalbum album Ajánlás: „Gizikének gyűjtötte és összeállította szeretettel Arthur bácsi." Bajor Gizi és Cs. Aczél Anna 1932-es erdélyi vendégjátékáról. A bemutatott darabok: Húsvéti vakáció, Porcellán, Azra. Az ismertetett módszerekkel természetesen nemcsak a színészalbumok feldolgozását tudjuk elvégezni, hanem azoknak az albumoknak a katalogizálását is elkészíthetjük, melyek nem színész, hanem egy-egy előadás emlékét őrzik. A színészalbumok az emlékiratokkal nemcsak jellegükben, hanem a kutató elé állított nehézségek tekintetében is rokonságot mutatnak. Érdekességük többnyire nem a bennük található dokumentumokban rejlik, hanem gyűjtemény jellegükből adódik, így szétszedésükkel elvesztik valódi értéküket. Mint láttuk, több tényezőtől függ, hogy mennyiben tekinthetők megbízható forrásoknak, de az, hogy a kutatások erre a forráscsoportra is kiterjedjenek, mégis lényeges, mert gyakran nagy segítséget nyújthatnak feledésbe merült színészek portréjának megrajzolásához. JEGYZETEK 1 Rakodczay Jászai Mari Elektra- és Phaedra-alakításáról, Németh Sugár Károly Calibanjáról írt mimográfiát. 2 Főleg idős színészek esetében valószínű, hogy készítenek ilyen gyűjteményeket, esetleg félretették a dokumentumokat, amelyek majd egy album anyagát képezhetik. 2001-ben például megjelent Equinox- 2001 címmel Krencsey Marianne albuma, amelybe a művésznő hetven év dokumentumait (fényképeket, levelezést, hivatalos iratokat, kritikákat, színházi írásokat) rendezte s kiegészítette visszaemlékezéseivel. 3 Király Jenő így fogalmazza meg a „film noir" jellemzőit: „A megelőző kor »fehér telefonos« filmjeivel szemben [...] fő tulajdonsága egy rossz közérzet megfogalmazása: a vágyak, remények helyett a félelmeket, szorongásokat állítja világképe középpontjába. Hőseiben is meglátja a gonoszt, a veszélyt, a torzulást, amelyet ezáltal belülről is szemlél." (Király, 1989: 8) 4 1939-43 között 18 filmje készült! 5 Az egyik albumban több cikk tárgyalja a Színházi Magazin munkatársa, Heumann Károly által felröppentett hírt, mely szerint Herczeg Ferenc Zrínyi Ilonáról készülő darabjának címszerepét Karádynak szánja. Ennek kapcsán több cikk jelenik meg az újságokban, melyekből kiderül, hogy Herczeg nem is ír ilyen darabot, és soha nem is említette Karády nevét egy újságírónak sem. 6 A „Karády ügy" - így nevezték a Karády körül a sajtóban kirobbant vitát. 7 Magyar Színházművészeti Lexikon. Szerk.: Székely György. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 412. 8 Gobbi ekkor többek között Major Tamással és Várkonyi Zoltánnal az 1945-ben alakult ún. Előkészítő Bizottság tagja volt, amely szervezet a főváros színházi életének legrövidebb időn 65