P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Műfajok emlékezete - Tompa Andrea: Egy sebtében kipingált világ

Egy sebtében kipingált világ és a hosszú mesében lévő farkas között van egy csillogó közvetítő. Ez a közvetítő, ez a prizma az irodalom." És tovább: „Az irodalom invenció. A fikció fikció. Igaz történetnek nevezni egy elbeszélést sértő mind a művészetre, mind az igazságra nézve." JEGYZETEK 1 Nabokov poétikájának leírásához a legszélesebb értelemben vett színház fogalmát használom; ebbe beletartozik minden dramatikus színpadi mű, bármilyen előadóművészeti forma a cirkusztól az operáig, a vásári komédiától a balettig. 2 Valamennyi idézett mű esetében előbb a létező magyar fordítás címét adom meg, zárójelben az eredetit. Amennyiben a műnek nincs magyar fordítása, a sorrend fordított, ekkor munkacímet használok. A mű címének másodszori előfordulásakor már csak a magyar címet használom. 3 Ezt a nevet (retroszpektyivnie mecstatyeli) a csoport kortárs művészettörténésze, Makovszkij adta nekik; a csoport tagjai többek közt a XVIII. század udvari kultúrájához is vonzódtak (Makovszkij, 1999). 4 A Művészet világa csoport (Bakszt, Benois, Dobuzsinszkij, Golovin, Korovin, Lansere, Szomov és mások) és Nabokov genetikai és tipológiai kapcsolatának feltérképezése önálló dolgozat tárgya lenne. Amint a Más

partotäo&n olvashatjuk, a képzőművészként induló Nabokovra kétségkívül nagy hatást gyakorolt a csoport pánesztétizmusa, stilizált látásmódja. Nabokov Dobuzsinszkijjal - aki később továbbra is díszlettervezőként dolgozott az emigrációban élete során gyakran találkozott és levelezett (levelezésük a Zvezda 1996/1 l-es számában önállóan is megjelent), Nabokov 1926-ban verset dedikál a művésznek Utpictura poesis címmel, bérelt szobáiban pedig Dobuzsinszkij-sarkot rendez be a művész rajzaiból (Sztark kommentárjai a levelekhez). 5 Nabokov színházi kapcsolatairól lásd Boyd (1990) életrajzát, illetve I. Tolsztoj (1990) tanulmányát. 6 Nabokov prózai vagy egyéb műveinek soha nem adott valamilyen különleges, az avantgarde hagyományban ismert műfaji megjelölést. 7 Vlagyimir Nabokov: Meghívás kivégzésre. Ford. Bratka László. Bp., Európa, 1991. A továbbiakban a zárójelben közölt oldalszámok erre a kiadásra vonatkoznak. Az idézett rész kétségtelenül találékony szójátékban vonja össze a sálat és húst. 8 Valamennyi oldalszám a szótár orosz kiadására vonatkozik (Pavis: Szlovar tyeatra, Moszkva, 1991). 9 A pontosság kedvéért hozzáteszem, hogy valójában a drámai műfaj és a darált hús a latin farcire „tömni, tölteni" szavak útján állnak etimológiai rokonságban; a szó eredete a misztériumjátékok szüneteiben játszott köztes jelenetekre utal. 1

0 E. E. Cummings: Eimi. Idézi Simon Karlinsky: Introduction. Dear Volodya, Dear Bunny; or, Affinities and Disagreements. In: The Nabokov-Wilson Letters, 1979. 4. Mint azt Karlinsky is elemzi, Cummings Szovjetunióról alkotott nézetei közelebb állhattak Nabokovhoz, mint Wilson felületes elképzelései. Hogy Nabokov e könyvet ismerte-e, arra nincs megbízható bizonyíték. 1

1 Lásd Nabokov előszavát az angol nyelvű kiadáshoz; arról az előszó nem szól, hogy a szerző miért vetette el az eredeti címet. Az orosz Priglascsenyie na otszecsenyie golovi valószínűleg a tömörség hiánya és a képzőismétlés miatt változott végül a frappáns Priglascsenyie na kaznyr'A. 1

2 Az Adomány című regényben is felbukkanó Delalande egyike a szerzői misztifikációnak, hiszen Nabokov által teremtett lényről van szó (melyet maga a szerző leplez le, például az angol kiadáshoz írott előszavában). 14 9