P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Struktúrák és életutak emlékezete - Szabó István: Színészéletutak

Színészéle tutak Drahota Andrea 21 (2) Balázs Péter 20 (0) A sorba bekerült Horváth László és Meszléry Judit is, akik nagyrészt vidéki színházakban dolgoztak, de akiket ennek ellenére a filmesek már korábban felfedeztek, s ezért a 80-as évek első felében filmgyári státusuk révén továbbra is viszonylag sok filmszerepet kaptak. Hasonló helyzetben volt Bálint András is azzal a különbséggel, hogy ő Szabó István filmjeinek állandó szereplője volt (6 film), továbbá Jancsó Miklós 4 filmjében is fontos szerepet kapott. Jancsó különösen domináns jelenlétét bizonyítja az évfolyam életében az, hogy Kozák András 11, Horváth László 8, Juhász Jácint és Orbán Tibor 4-4, Drahota Andrea 3 filmjében szerepelt. 10-15 filmben szerepelt a többi pályán maradó, kivéve a nagyrészt vidéken dolgozókat, továbbá Dániel Valit és Kertész Pétert, akiknél a filmszerepek száma 10 alatt van. A 4. táblázat a filmszerepeket átlagolja a már ismert elv szerint. Az első és a legutolsó, illetve legutóbbi film bemutatása közötti időszakot vettük figyelembe, s az arra eső filmek számát átlagoltuk. Az első filmeket általában már főiskolás korukban elkészítették, bár ketten egyáltalán nem filmeztek. A végzés utáni években a pályát elhagyók kevés filmben szerepeltek, hiszen vidéken dolgoztak, ezért sem válhattak népszerűvé, nem tarthatta a pályán őket az a tudat sem, hogy a film kárpótlást nyújthat a színházban átélt mellőzöttségért. A legtöbb filmszerepet eljátszó Moór Marianna is sokkal több szerepet játszott színházban, mint filmen (pontosan kétszer annyit), bár színházi szerepeit tekintve szerepszáma átlagosnak mondható. Kitüntetések, anyagiak A színész teljesítményét a siker tudja leginkább visszaigazolni. A siker legközvetlenebbül kifejeződik a közönség szeretetében, rajongásában, ez azonban nem ad még feltétlenül szakmai rangot. Az ilyen siker amúgy is könnyen manipulálható: médiaszereplésekkel, pletykalapok címlapjaival, botrányokkal és szenzációkkal. így volt ez évtizedekkel ezelőtt is, legfeljebb a média-népszerűséget a tévéjátékokban játszott szerepek fokozták, a botrányokat az erkölcsi kihágások jelentették. A „sztárolás" nagyüzemi mechanizmusai mára bekebelezték a színészt is. Ernyei Béla színészi karrierjét külföldön folytatta, filmekben szerepelt, majd ezzel a népszerűséggel jól gazdálkodván, úgy lett itthon újra sztár a médiában, hogy színpadra sem lépett többé. Ennek a generációnak még idegenek azok a módszerek és helyzetek, amelyek általánossá válását 10—15 éve mindenki láthatja. Az igazi elismerés kitüntetésekben manifesztálódik. Hiába lengi körül mindig valamilyen politikai felhang, az elmúlt évtizedek az állami, hivatalos kitüntetések gyakorlatát hozta a művészeti életbe is, a civil kezdeményezések és a helyi szakmai elismerések rangja nem volt ezekhez mérhető. A művészeten kívüli állami kitüntetések jelentősége is inkább csak a rendszerváltást követően növekedett. A művészeti kitüntetés fontos védjegyként működik, általában feltüntetik a színlapon, a stáblistán, a névjegyen. Az 5. táblázat az állami kitüntetéseket tartalmazza. 114