Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

FRIED ISTVÁN: Vörösmarty kelet-közép-európai romantikája

Fried István Vörösmarty Mihály kelet-közép-európai romantikája Nem játékos kérdésnek szánom: ki(k)nek kortársa Vörösmarty Mihály? Születésének évszámát megelőzi a német és az angol koraromantika létrejötte, apró gyermek Novalis halálakor, éppen csak kifelé indult az iskolás klasszicizmusból, amikor már sem Shelley, sem Byron nincsen az élők sorában, pályafordulatai nemigen kapcsolódnak európai jelentőségű irodalmi eseményekhez, az ő romantikus fordulata jóval előbb zajlott le, mint ahogy véget ért a (német irodalom) művészi korszak(a), s az sem igazít el sem a magyar romantika új fázisának nyitását, sem a Csongor és Tünde jellegét illetően, hogy a(z) „Hernani csatájá"-val egyidős. Ugyanakkor Vörösmarty nemzedéktársa a szlovén France Preseren, aki mindössze két nappal később látta meg a napvilágot, mint magyar költőtársa; Mickiewicz, aki idősebb valamivel Vörösmartynál (1798), a cseh Karel Hynek Mácha (1810) viszont tíz esztendővel fiatalabb; lényegében ebbe a nemzedéki körbe sorolható Puskin is (1799), akinek sem életútja, sem lírikusi, líriko-epikusi (prózaírói!) pályája nemigen vethető egybe a följebb említett költőkével. Ám az évszámok szembesítése aligha adhat a kérdésre érdemi választ, s nem csupán azért, mert a kronológiai egyidejűség nem bizonyosan igényel eredményekkel kecsegtető konfrontációt; egy integratív szemlélet éppen a hatástörténethez való viszonyulások, olykor a különféle nyelvű irodalmakban eltérő időpontokban körvonalazódó poétikai-költői funkciók hasonlóságait mutathatja föl. Látszólag egyszerűbb feladat a magyar, a lengyel, a szlovén meg a cseh romantika első és talán legjelentősebb reprezentánsának pályáját párhuzamosan elemezni, már csak azért is, mivel ők azok, akik - Turóczi-Trostler József szavát kölcsönkérve - megteremtik nemzeti irodalmuknak az európaival való terminológiai egyidejűségét. Annak ellenére, hogy Mickiewicz az 1820-as évek első éveiben, Vörösmarty ennek az évtizednek a közepén, Preseren meg Mácha 1830 után hozzák létre annak a romantikus költői és műfaji „szótár"-nak első kidolgozását, amely majd további differenciálódás során az európai romantikus évtizedek beszédével valóban konfrontálható irodalom „nemzeti" változatának megbízható hivatkozási alapjául szolgál, és így a nyelv- és a személyiségszemlélet korszerű megragadását teszi lehetővé. További megfontolást igényel azonban, miképpen lettek költőink „alapítói" a mind inkább kiteljesedő hazai irodalmi műfajrendszernek, egyfelől a romantika mely változatá7