Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

ZENTAI MÁRIA: Az íbisz legfeketébb tolla

a nyelv az legyen, aminek lennie illik: hív, kész és tetsző magyarázója mindannak, amit a lélek gondol és érez".

9 - e kijelentésben nem implikálódott, hogy már amennyire telik tőle... A Széchenyi-féle fogalmazás szerkezete máshonnan ismerős: „ha azt kivittük a mély sűlyedésből / S a szellemharcok tiszta sugaránál olyan magasra tettük, mint lehet...":

1

0 Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban. Az akadémiai beszédet hallotta Vörösmarty, de nem Széchenyi kételyei ébresztettek benne hasonlókat: megvoltak azok már régen. A praxis nála is mást mutat. A nyelvtudományi osztály tagjaként éveken át tevékeny részese volt a helyesírási és szótárszerkesztési munkálatoknak, sok időt és energiát áldozott rájuk. De Gyulainak a Vörösmarty-életrajzban megfogalmazott jellemzését („Nyomos ismeretei voltak ugyan e szakban, de inkább csak anynyiban nyelvészkedett, amennyiben mint író alaposan akarta ismerni nemzete nyelvét"

1

1) továbbgondolva már Brisits Frigyes úgy látta székfoglalójában, hogy Vörösmartyt kettős viszony fűzi a nyelvhez, és megkülönböztette „a nyelv napszámában dolgozó Vörösmartyt" a költőtől, aki „mintha mitsem tudna erről az énjéről, saját nyelvösztönének mindig az ihlet viharában ragyogó és termő, szinte öntudatlan pillanataiban áll, a szavakról lefejti a köznyelv terhét, elhasznált köntösét, újra önti, frissíti őket..."

1

2 A két közelítési mód mellé egy harmadikat is felvethetünk: amikor Vörösmarty költészetében tematizálja a nyelv, jelentés és megértés problémáját; és Brisitscsel mondhatjuk: ez az énje se látszik tudomást venni az előző kettőről. Széchenyi akadémiai beszédéből még egy utolsó rövid idézet következik: „isteneket nem annyira a szónak, mint a tettnek imája indít".

1

3 Mellétehetünk két sort abból a Vörösmarty-versből, amellyel elsősorban foglalkozni szeretnék: „Embereknek hangzik a szó,/ Isten szív után itél." A szent ember című költeménynek csak 1848. július 2-i megjelenése (Életképek) biztos, megírásának ideje kideríthetetlen. Kéziratán Vörösmarty kezétől az 1844. Jan. bejegyzés látható, Egressy Gábor úgy emlékszik, hogy 1846-ban vagy 1847-ben kapta meg a kéziratot Vörösmartytól, Gyulai úgy hallotta, hogy a költő a Szépek könyvébe szánta, amelyet 1844 végén kezdtek szervezni. A kritikai kiadás a Szépek könyvére vonatkozó érvet tekinti a legerősebbnek és 1845 elejére valószínűsíti a keletkezést, kérdőjellel. 1844 januárja és 1848 nyara között tehát bármikor keletkezhetett a vers. Lehet, hogy a Gondolatok a könyvtárban mellett lenne a helye, lehet, hogy ott, ahova be9 Kazinczy Ferenc: Báróczy Sándor élete. In: Kazinczy Ferenc művei 1. Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok. Budapest, Szépirodalmi, 1979. 790. 10 Az én kiemelésem. Z. M. 11 Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza. Budapest, Szépirodalmi, 1985. 165. 12 Brisits Frigyes: Vörösmarty Mihály és az Akadémia, (székfoglaló) Felolvasta 1935. április l-jén. Budapest, 1937. 49. 13 Széchenyi István: A Magyar Akadémia körül. id. kiadás, 62. 75