Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

Z. KOVÁCS ZOLTÁN: Rom, romantika, romantikus irónia

Z. Kovács Zoltán Rom, romantika, romantikus irónia A Rom ás a Gondolatok a könyvtárban (olvasásának) romantikusságáról Ha a romantikus Vörösmartyról beszélünk, akkor rögtön legalább két kérdés merülhet fel: milyen hagyománytörténeti meghatározottsággal rendelkezik Vörösmarty és a romantika összekapcsolása, és mennyiben hasznos, értsd: a Vörösmarty-irodalmat újabb olvasatokkal gazdagító, a jelen irodalomértési horizontján is jogosultsággal rendelkező ez az összekapcsolás? Több, a jelen romantikaértését meghatározó tényező késztethet arra, hogy Vörösmarty romantikusságát A Rom és a Gondolatok a könyvtárban (a továbbiakban: Gondolatok) esetében romantika és irónia Friedrich Schlegel-i kapcsolata felől közelítsük meg. Ide tartozik a romantikus irónia jelentős szakirodalommal rendelkező fogalma, amely Kölcsey, Kemény, Széchenyi vagy Madách egyes művei mellett Vörösmarty műveihez kapcsolódik a magyar romantika újabb irodalmában.

1 A romantikus irónia monografikus feldolgozásai számára ugyanis, akár történeti, akár szisztematikus a vizsgálódás, mindig Friedrich Schlegel kijelentései képezik a kiindulópontot.

2 A romantika irónia felőli megközelítésére késztetnek azok a Paul de Mantól származó elemzések, amelyek kifejezetten Friedrich Schlegel megjegyzései alapján látnak valami lényegileg közöst a romantika és az irónia fogalmai1 Mindenekelőtt Szegedy-Maszák Mihály idevágó tanulmányában a Romantic Irony című kötetben, illetve a Kemény-monográfia idevágó passzusaiban. Szegedy-Maszák Mihály: Romantic Irony in Nineteenth-Century Hungarian Literature. In: Romantic Irony. Ed.: Fredrick Garber. Budapest, Akadémiai, 1988.; Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond. Budapest, Szépirodalmi, 1989. (Különösen a Ködképek a kedély láthatárán című regénynek, valamint a Két boldog és az Alhikmet, a vén törpe című elbeszéléseknek az értelmezései.) 2 Ingrid Strohschneider-Kohrs: Die romantische Ironie in Theorie und Gestaltung. Tübingen, Max Niemeyer, I960.; Ernst Behler: Klassische Ironie, romantische Ironie, tragische Ironie. Zum Ursprung dieser Begriffe. Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1972.; Helmut Prang: Die romantische Ironie. Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1989. (3., unveraend. Aufl.); Peter Conrad: Shandystn. The Character of Romantic Irony. Oxford, Basil Blackwell, 1978.; Lilian R. Fürst: Fictions of Romantic Irony in European Narrative, 1760-1857. London, MacMillan, 1984.; Marike Finlay: The Romantic Irony of Semiotics. Friedrich Schlegel and the Crisis of Representation. Berlin, Mouton de Gruyter, 1988. 65