Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

MILBACHER RÓBERT: Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól

illetve a teljes létbizonytalanság, amiről Vörösmarty 1850-es levelezéséből kaphatunk képet. Vagyis nem valószínű - ám kizárni teljes bizonyossággal nem lehet hogy a baracskai házat akarta volna átalakítani Vörösmarty. A következő szóba jöhető ház a kápolnásnyéki, amelybe 1853 májusa után (nyár elején) költözhettek át.

2

7 Ez a ház nem azonos azzal, amelybe Vörösmarty 1 éves korában költözött a család (a mai emlékház). A háznak ma már nyoma sincs,

2

8 csupán Jókai 1856-os rajzát, Kresz Mária 1942-es, Móricz Zsigmond kérésére készült fényképfelvételét, valamint a Hermann Ottó hagyatékában fennmaradt tusrajzot ismerjük róla;

2

9 ezek alapján azonban nem lehet megállapítani, hogy az alaprajz annak a háznak az alaprajza-e, de nem is zárható ki. Jókai cikket írt a Vasárnapi Újságba 1856-ban Vörösmarty laka Nyéken címmel, amelyben arról számol be, hogy Vörösmarty elégedetlen volt a házzal, mert túl alacsonynak találta: „Az kínozta leginkább, hogy miért olyan alacsony ez a ház, az embert szinte agyon nyomja, kedélyére nehezül közeledő padmalyával, s emlékezteti a súlyosodó napokra."

3

0 Vörösmarty lányának 1900-as emlékezésében nincsen szó semmiféle átépítésről, bár egy nyugati tornácról említést tesz, valamint leírja a ház belsejét: melyik szoba hová nyílik, ebből azonban nem állapítható meg, de nem is zárható ki az alaprajz és a ház azonossága.

3

1 Vagyis minden kétséget kizáróan nem bizonyítható az sem, hogy az Előszó kéziratán található rajzok a nyéki házról készültek volna, legfeljebb nagyon valószínű, hiszen más házzal aligha lehet kapcsolatba hozni. Amennyiben mégis elfogadjuk hipotézisként, hogy a kéziraton található házalaprajzot Vörösmarty készítette, és hogy a nyéki ház valamiféle belső átalakításával kapcsolatosak, akkor hozzávetőlegesen megadható az Előszó post quem-je, hiszen Vörösmartyék Szentivánról Kápolnásnyékre 1853 május közepe előtt semmiféleképpen sem költöztek, vagyis a rajzok és vele a szöveg(ek) csakis ezután születhettek. Persze ekkor még mindig kérdéses, hogy a vers került-e előbb a lapokra vagy pedig az alaprajzok a „költségvetéssel". Nagyon valószínű ugyanis, hogy a vers lehetett meg előbb, hiszen úgy tűnik, hogy az üresen maradt oldalakat használta a rajzok és a költségvetés készítője. Tudniillik az Előszó első cím nélküli fogalmazványa egy 20x25 cm nagyságú szürke lap egyik olda27 „...mi még mindig Baracskán, vagyis inkább Szentivánon vagyunk, s nem mehetünk át a nyéki szállásba, honnan az előbbi lakó kihalt, s az özvegy beteg fiával még nem mozdulhat. Mindég féltem a költözéstől, de az ilyentől borzadok. A bajhoz, költséghez annyi rendetlenség és bizonytalanság járul, hogy tán inkább szeretnék örökké fogadóban élni." Vörösmarty Csajághy Károlyhoz, 1853. május 7. Lukácsy-Balassa, i.m. 449. 28 Kápolnásnyéken jártamkor az emlékház gondnokát kérdeztem, hogy van-e valamiféle maradványa a régi Vörösmarty-háznak, ám nem tudott felvilágosítást adni róla. 29 Vö.: Gelencsér József - Kresz Mária - Lukács László: Vörösmarty-etnlékek. Székesfehérvár, é.n. 30 Lukácsy-Balassa, i.m. 454. 31 Széllné Vörösmarty Ilona: A nyéki ház. Vasárnapi Újság, 1900. 50. szám, 827. 187