Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

MILBACHER RÓBERT: Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól

Milbacher Róbert Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól Vörösmarty Mihály Előszó című költeményének értelmezési hagyománya egyrészt a szöveg feltételrendszerének szükségképpen filológiai meghatározásából, másrészt pedig a mű társtalanul egyszerinek tűnő képi világának a magyarázatából épül fel. A nyugatos esszéista nemzedékek (Babits Mihály,

1 Szerb Antal,

2 Schöpflin Aladár

3) a számukra igen vonzó (és főleg a freudi pszichoanalízis megvilágosító fényében ragyogó) „őrült" Vörösmarty egy még őrültebb alkotásának tartották A 'vén cigánnyal együtt, egyben megtagadva a szövegtől bármiféle logikát, bármiféle reflektált szövegépítkezést, és egyben szükségtelennek ítélve bármiféle értelmezői okfejtést. Akár egyik, akár másik hagyományt nézzük, mindenféleképpen a mű társtalanságának és értelmezhetetlenségének vélelmével szembesülhetünk. Az alábbi tanulmányban kísérletet tennék arra, hogy az Előszót Vörösmarty életművének (mind filológiai, mind pedig történetfilozófiai szempontból) szerves részeként, embléma-, és képrendszerét tekintve pedig egy „elfeledettnek" tűnő hagyományból aprólékos gonddal építkező szövegként értelmezzem. * I. Ami tudható? Martinkó András nagyszerű EZoszo-tanulmányát a következőképpen kezdi: „Hogy érthetővé váljék a költemény címe - Előszó -, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a verskezdő mondatnak: 'Midőn ezt írtam', ezt szava nem erre a költeményre vonatkozik, hanem valami más - máig nem felderített - korábbi alkotásra... Valószínűleg Waldapfel Józsefnek van igaza, aki szerint az 1845ben írt, de csak 1851-ben megjelent Három rege című munka elé készült előszónak..."

4 Martinkó idézett passzusa az Előszó befogadásával kapcsolatos 1 Vö.: Babits Mihály: A férfi Vörösmarty. Nyugat, 1911. 244. skk. 2 Vö.: Szerb Antal: Vörösmarty-tanulmányok. In: Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban. Budapest, 1971. 357-437. 3 Vö.: Schöpflin Aladár: A két Vörösmarty. In: uő.: Magyar írók. Iroáalmi arcképek és tollrajzok. Budapest, 1919. 4 Martinkó András: Vörösmarty Mihály: Előszó. In: Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig. Szerk.: Mezei Márta, Kulin Ferenc. Budapest, Gondolat, 1975. 349. * E tanulmány második része - terjedelmi okok miatt - másutt fog megjelenni, itt csak a költemény filológiai kérdéseinek elemzésére kerülhet sor. M. R. 179