Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

S. VARGA PÁL: „...a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie..."

berhez méltónak, amely az egyén ésszel belátott érdekén alapszik. (Tocqueville patriotizmus-meghatározásának hatására jellemző, hogy az Athenaeum A demokrácia Amerikában vonatkozó fejezetét fél évvel később külön is közölte.) A Parainesis hatása Vajda Péter álláspontjának látványos változásában mutatkozik talán a legerőteljesebben. Vajda A' haza című írása 1839. júniusában jelent meg az Athenaeumban. Az a Vajda, aki hét évvel korábbi cikkében olyan előfeltevésből indult ki, amely szerint ,,[a]z ember előbb tagja az emberi nemnek, mint valamely nemzetnek [...]. Ember és ember között nem tőn határfalat a' természet",

1

3 s még két éve megjelent Pesti leveleinek második füzetében is a kozmopolitizmust propagálja

1

4 (s, mint még látjuk, ezzel alkalmat ad Vörösmartynak, hogy nézeteit kifejtse a kérdésről), most olyasmit hirdet, hogy egész világ nem a mi birtokunk - egészen pontosan: Isten magaslatára ember nem emelkedhet: a korlátolt ember számára Isten és természet, a teremtés egyetemességét csak a haza képviselheti: „Isten iránt, nemde, mindnyájan határtalan tisztelettel viseltettek, és megkívánjátok, igen méltán, hogy kiki szentnek vallja magas nevét és szive' egész mélyéből hódoljon neki? Mi okból teszitek ezt? - Nem azért-e, mert a' tökélyek' atyjának hiszitek, sőt tudjátok, ki a' világot, melynek részei vagytok, létre hozá és szellemével élteti, ki [...] a' szivetek ömlengéseiben jelen van, ki agyatokat ismeretekkel árasztja el és a' dolgok' folyama tekintetében fölvilágosítja, ki öntudással és lelkiösmerettel álda meg, hogy erényeitek nyomban megjutalmaztassanak? Nagy okok az imádásra; minden lényt, mellyben találtatnak, isteníteni képesek!"

1

5 Ha 1832-es írásában az emberiség nemzetekre való elkülönülését azzal a gyakorlati körülménnyel magyarázta, hogy „kevésnek adatott az, hogy munkálkodása köréül az egész föld szolgálhatna",

16 most, az embert Isten fönségével szembesítvén úgy találja, hogy ,,[a]z említett magasságra jutni teremtett lénynek nem adaték, ott egyedül áll a' fölény, bámulva és utolérhetetlenül. Legmagasabb eszméink is csak többé kevésbbé közelíthetnek hozzá. De a' közelítés maga is erény, minden erény pedig tisztelendő, és annál inkább, minél több bélyegét hordozza a tökélynek." Ezért, úgymond, „a haza az istenség képe a földön".

1

7 Messzebb távolodik Vajda saját korábbi kozmopolita álláspontjától ez a nyilatkozat, mint Vörösmarty bírálata, amellyel a költő az előbbit illette. Költőnk akkor (tudva vagy nem tudva) valójában Vajda korábbi elgondolá13 Nemzetiség. Tudományos Gyűjtemény, 1832., V. kötet, 97. (részletesebben kifejtve: uo. 101.) 14 „Világpolgárnak mondjuk azt, ki nemzeti s osztályzati előitéletekbül kivetkezve az emberi jogok általános megösmerését kivánja, maga részéről pedig gyakorolja." Idézi Fenyő István: Valóságábrázolás és eszményítés. Budapest, 1990. 137. 15 A' haza. Athenaeum, 1839. Első félév, 46. szám, 757. 16 Nemzetiség, i.h. 97. 17 A' haza. i.h. 758. 164