Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

DÁVIDHÁZI PÉTER: A nemzet mint res ficta et picta keletkezéséhez

kifejezéskincséből, a nála még tanulmánycímben is gyakori többes szám első személyű birtokviszony Horváth János tartózkodó magatartása ellenére tovább élt e szaktudomány nyelvében, sőt mindmáig nem tűnt el belőle egészen. Egy későbbi történész megfontolandó érvekkel tiltakozott az ellen, hogy a XIX. század eleji történetírásra ugyanúgy alkalmazzuk a romantika korszakcímkéj ét, mint az irodalomra,

6

9 de a Virágtól, Horváttól és Vörösmartytól származó narratív beszédmód egyszerre költői és tudományos hagyományának szinte mindmáig éppen az adja nyelvi eszköztárát és ezáltal múltszemléletét, ami benne a romantikus nemzeti eredetmonda öröksége. 69 Kosáry Domokos: A magyar történetírás a „romantika korában". Irodalomtörténeti Közlemények, LXXXII. évf. 1978/5-6, 540-541. 110