Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - MÉSZÁROS EMŐKE: Az ember tragédiája bábszínpadon

A jégmező tervezője Kolozsváry Zsigmond. Az Úr Prinner Antal szobrász és keramikus tervei nyomán készült. A kivitelezők között Kolozsváry Zsigmond, Koffán Károly és Szép Ferenc végezték a munka érdemi részét. A produkció születésében több mint huszonöt művész (képzőművészek, színészek, írók, bábjátékosok) vett részt. A végső szövegváltozatot színészek olvasták hanglemezre, tehát a bábmozgatás play back-módon történt. A világkiállítás felfokozott hangulatában a közös vállalkozás: nemzeti kultúránk Franciaországban ismeretlen kincsét a bábos műfajt is megújítva mutatni meg a „külföldnek", szívmelengető, közösségkovácsoló sikert hozott. Bár Magyarországon csak kevesek tartották számon, hatott a hazai bábművészet sorsára is. Blattner alapító tagja volt nemcsak a Párizsban induló UNIMA-nak. de a Budapesten 1931-ben A Bábjáték Magyar Barátai elnevezéssel létrejött szervezetnek, a mai Bábjátékos Egyesület jogelődjének is. Népszerűsítő előadásokat vállalt, tanácsokkal, szervezéssel, a franciaországi problémák és eredmények ismertetésével is részt vett a magyar bábosok életében. így Szokolay Béla, A. Tóth Sándor, a Pápán tanító pályatárs. Váradi József és mások lelkesültek a párizsi sikeren. Büky Béla festőművész-rajztanár kéthetes tanulmányútján figyelemmel kísérhette a Párizsi Világkiállítás bábos eseményeit, - s hozta haza az élményt, a hírt. Az ember tragédiája kihívást jelentett ezután neki, az árnyjáték magyar apostolának is. Évtizedekkel később, a hetvenes években készítette el a Tragédia árnyelőadásának tervrajzait, de a megvalósulásra már nem kerülhetett sor. Róla is elmondható az, amivel A. Tóth Sándor az Arc-en-Cielről szóló előadása zárult 1954-ben: „Tanulságul szolgál számunkra az a fanatizmus, amely végighúzódik Blattner Géza egész munkásságán. Nem lehet ezt a műfajt éneikül a fanatikus hit nélkül csinálni! Blattner Géza egyénisége, végtelen szerénysége, rokonszenves, minden féltékenység nélküli magatartása, amellyel minden tehetséget magához fogadott, a végtelenül szívós kitartás, amely minden nélkülözésen keresztül csak egy célt ismert, - mindnyájunk legnagyobb elismerését érdemli meg... reméljük, hogy ez a nagy értékű és úttörő munkásság, amely ... gazdagítja a nemzetközi bábjátékos művészetet, egyszer Magyarországon is olyan elismerésre fog találni, amilyenre a világ fővárosában: Párizsban talált." A bábművészet vonzása eléri a mai, fiatal művészeket is, - s a Tragédia egykorvolt sikere a magyar bábtörténet ismerői közt legendává vált. A meghökkentőt, újat, korszerűt kereső bábszínházak közt bízvást akad majd, aki bábos szívvel hallgatja az angyalok karának énekét: Tégy bátran hát, és ne bánd, ha A tömeg hálátlan is lesz, Mert ne azt tekintse célúi, önbecset csak, ki nagyot tesz, Szégyenelve tenni másképp;