Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - F. DÓZSA KATALIN: A kulisszáktól a stilizált színpadig. Még egyszer a Tragédia 1883-1915 közötti díszletterveiről

problémák, amiket felvetek. Most elsősorban képzőművészeti és színpadtechnikai szempontokat szeretnék előtérbe helyezni az újabb kutatások alapján. F. Dózsa Katalin: Az ember tragédiája színpadtervei: 1883-1915. In: Színháztudományi Szemle 12. Bp, 1983. 95-147. 2. Paulay Ede: Az ember tragédiája a színpadon. Fővárosi Lapok, 1883. IX. 20. 1045. 3. Kéméndy Jenő: A huszadik század színpada. Művészet 1907. 106-118. és Keresztury Dezső-Staud Géza-Fülöp Zoltán: A magyar opera és balettszcenika. Bp, 1975. Függelék, 50-51. 4. Kéméndy Jenő festő, díszlettervező (Déva, 1860-Budapest, 1925), a magyar színpadi tervezés első igazán jelentős alakja, a dobozszínpad és a plasztikus díszlet, különféle elmés gépezetek tervezője. Münchenben végzett festőként, kis méretű történeti zsánerképeket alkotott biztos festői tudással. 1896-tól az állami színházak szcenikai főfelügyelője. 5. A historizmus színpadi előzményeit ismerteti Vana Greisenegger-Georgila: Die Bühne als lebende Historienmalerei in: Der Traum vom Glück. Die Kunst des Historismus in Europa. Kiáll, katalógus, Bécs 1996. 1. 275-283. 6. Németh Antal: Az ember tragédiája színpadon. Bp, 1933. 10. 7. Spannraft Ágost (Ágoston) díszletfestő, (Cegléd, 1855-Rákosszentminhály, 1910) 1881-1884 között a Nemzeti Színház díszletfestője, 1884-től haláláig az Operaházé. 8. Lehman Mór díszletfestő, (Drezda, 1818-Rákosszentmthály, 1877) 1843-tól a bécsi Carltheater festője, 1850-től Hofmaler, 1865-től haláláig Pesten dolgozott. 9. Az ember tragédiája színlapja. Pesti Napló, 1883. IX. 23. 10. V.o. F. Dózsa Katalin idézett cikkét. 11. Nemzet, 1883. IX. 22. 12. Dr. Adolf Silberstein: Der ungarische Faust. Pester Lloyd. 1883. IX. 22. 13. Hevesi Sándor: Madách a Nemzeti Színházban. Új Magyar Szemle, 1900. X. 15. 152. 14. Színház és Elet (Az összes vidéki színházak hivatalos lapja), Szerk. Lenkei Lajos. Bp, 1905. január 15. III. (3) 40. 15. Színház és Elet, 1905 (17) 267. A színházi hét eseményei. 16. Budapesti Hírlap 1908. jűn. 7. 145/10-11. Irodalom és Művészet. 17. Zilahy Gyula, színész, színigazgató, (Zilah, 1859-Budapest, 1938) 1876-tól vidéki társulatok tagja, 1901-1905 között az aradi, 1905-1913 között a debreceni színház igazgatója. 1913-tól különböző budapesti társulatok tagja. 18. Hevesi Sándor: Az ember tragédiája egykor és most. Színházi Elet, Szerk. Incze Sándor, 1923/4. 1. 19. Berkovits Ilona: Zichy Mihály Madách illusztrációi. Magyar Tudomány 1963/3. 163-176. 20 db szénrajza 790x503 mm, a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályán, Lt. sz: 1905/1744-1759. Közli: Berkovits Ilona: Zichy Mihály élete és munkássága. Bp. 1964. 358-359. 20. Fővárosi Lapok, 1892. jún. 19. 1246. 21. Wiener Allgemeinen Zeitung, 1892. jún. 21. Közli: Németh Antal, 65. 22. Österreichisches Theatermuseum, vegyes technika, baloldalt jelzett, 61x88cm, Lelt.sz: HS50.363. Közli: Der Traum vom Glück. Die Kunst des Historismus in Europa kiáll, katalógus, Bécs 1996. I. kötet 282. kép, II. kötet 625-626. 22. 31. tétel, leírás.