Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)
FORRÁSKUTATÁS - FORRÁSKÖZLÉS - KERÉNYI FERENC: Dokumentumok Megyeri Károly életéből. A név, és ami mögötte van/nincs
születés és a keresztelés, hanem a halál és a temetés időpontja is keveredhet 1895, a kötelező állami anyakönyvezés bevezetése előtt. Érthető okokból: felekezeti eseménynek a keresztelő és a temetés számított. A legérdekesebb kérdés Megyeri (eredeti családnevén: Stand) Károly nemessége. A família származását az irodalomtörténet tárta fel, minthogy a színész unokatestvére volt Bérczy Károly (1821-1867), költő-műfordító. A Stand-család őse a XVII. században, a harmincéves háború idején jelent meg - Svédországból érkezve - Németországban, alkalmasint zsoldosként. Magyarországon hasonló minőségben és alkalommal a XVIII. században bukkant fel egy nyugalmazott Őrnagy, a németországi nemességű Stand von Fichtenfels családból, aki (armális nemesként) a Szepességben telepedett le. A nemesség honosítása mindazonáltal nem volt problémák nélkül való. Stand László és Horváth Borbála nyolc gyermeke közül a legfiatalabb, János 1804-ben vette fel a Bérczy családnevet, ám Metternich nem engedélyezte a nemesség átvitelét a magyarosított névre: Bérczy Károly csupán 1867-ben lett magyar nemes. 17 Bérczy János unokatestvére, Stand Imre és Michnovics Anna 1799. január 28-án keresztelt fia akkor vette fel szülőhelysége (Tótmegyer) nevét művésznévnek, amikor a színészi pályára lépett. A két magyarosítást együtt említette Arany László is, a költő Bérczy Károly fölött mondott akadémiai emlékbeszédében; „A család két ifjú sarja, két unokatestvér, azonban letette az ősi nevet; az egyik Megyeri néven lett nemzeti színpadunk gyönyörűsége, a másik a Bérczy nevet tette Nógrádban közkedvességűvé, mint a megye főorvosa..." 18 Számunkra fontosabb, hogy mind Bérczy János, mind Megyeri Károly apja uradalmi alkalmazott volt: Stand László a Pest megyei Abony közbirtokosságának gazdatisztje, Stand Imre pedig a Károlyi család tótmegyeri uradalmában dolgozott, sőt, fia is itt kezdett írnokoskodni, mielőtt a világot jelentő deszkákra lépett volna. Azaz: Megyeri Károly olyan családból származott, amely ha némi nehézségek árán el is tudta fogadtatni nemességét, a XVIII, században az apák nemzedékében már semmit nem élvezhetett a származás és a rang előnyeiből, a XIX. században a fiúk generációja pedig (amint ezt az orvos és a színész unokatestvérek példája igazolja) az értelmiségi pálya felé törekedett, Noha a család más ágának tagjai is küszködtek nemességük elismertetéséért (Stand József kapitány és testvére, Stand Ignác pesti választott polgár adott be 1833-ban ilyen kérvényt, Pest vármegye ajánlása mellett), 19 jelenlegi adataink birtokában úgy tűnik, Megyeri nemességét vitán felül elismerték. Erre nem is elsősorban a (bemondás alapján rögzített) halotti anyakönyvi bejegyzés a bizonyítékunk, hanem inkább az a tény, hogy a hagyatéki eljárást Pest vármegye hajtotta végre, A vármegye és Pest városa ugyanis a színházépítés kezdetén, 1835 őszén megegyezett abban, hogy a leendő Pesti Magyar, majd Nemzeti Színház nemes tagjai a vármegye, a nem-nemesek pedig a város joghatósága alá tartoznak. 20
