Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - SZÉKELY GYÖRGY: A Tragédia ősbemutatójának problémái

-az 1934-es szegedi szabadtéri előadáson, amelyet Bánffy Miklós gróf rendezett, Lucifer a közönségnek háttal, tiszta fehérben, hatalmas arkangyal-szárnnyal, lobogó fekete hajjal állt; -ugyancsak fehér köpennyel volt Szegeden látható Kiss Ferenc Luciferje is; - 1936-ban Baja Benedeknek a Városi Színház számára készült díszlettervén Lucifer a szín közepén áll, denevérujjas, fekete köpenyben. A fentiek értelmében olyan változás indult el századunk harmincas éveiben, amelynek során az „ördögi", az első előadásokon már a Mennyben démonizált Lucifer arkangyal-léte kezd előtérbe kerülni. Ugyanakkor furcsa ellenpontot képviselt Kárpáti Aurél, a kiváló kritikus 1926-os felfogása a Nyugatban, amikor azért kifogásolja a már kezdetben vörös fénnyel megvilágított Lucifer-ábrázolást, mert az alak majd csak később „degradálódik a pokol fejedelmévé'. (Kiemelés tőlem, Sz. Gy.)'' Erről azonban Madáchinál szó sincs! Megint más szerepfelfogás igénye fogalmazódik meg Németh Antal KamaraTragédia-elemzésében: Lucifer „(...) nem valami szuperördög, hanem a Halál Angyala". (kiemelés tőlem, Sz. Gy.)

1

" Ez sem csekélység * * * Még két kérdést kell feltennünk, amelyek az eddigiekből következnek: - hogyan alakulhatott ki Madách Luciferje? - hogyan alakulhatott ki az ősbemutató Lucifer-alakja'.' Madách Imre abban az alkotói korszakában, amelyet Barta János „romantikus titanizmusnak" nevezett," írt egy verset A nő teremtése címmel. A megírás évét Balogh Károly 1856-ra teszi, azok közé az alkotások közé illeszkedve, amelyek később, Madách saját elrendezésében a „Legenda és rege"-csoportba kerültek.

12 Mármost ez a költemény olyan motívumokat szólaltat meg, amelyek azután Az ember tragédiájában is felbukkannak. Ezt a vonását az eddigi Madách-kutatók is felfedezték. Gedő Simon már 1910-ben megállapította, hogy „E költemény az Ember Tragédiájával érdekes rokon vonásokat tüntet fel: az Úr és Lucifer szerepelnek itt is, csakhogy a drámától eltérő jellemzésben."

13 Azt azonban nem fejti ki, hogy mi is ez az eltérés, illetve azonosság, Legújabban Kerényi Ferenc hívta fel a figyelmet, hogy ebben a legendában „Lucifer lázadását és harcát Jehova ellen nemcsak a teremtett világ kormányzása motiválja, mint majd a Tragédia I. színében, hanem vetélkedő vágya is a szerelem tündérének, Hajnának ölelésére."

14 (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy bizonyos tartalmi kapcsolat érezhető a „fényhozó" Lucifer és a hajnaltündér Hajna egymás iránti vonzalmában.) Ez így is van, de a jelenlegi témánk szempontjából számunkra elsősorban a költemény hangvétele, a tiszteletlensége, a romantikus iróniája a figyelemreméltó. íme, néhány erre utaló sor: Jehovának jött egy pajkos gondolatja, A végtelen (írben hogy földünk teremtse,