Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

FORRÁSKUTATÁS - FORRÁSKÖZLÉS - KERÉNYI FERENC: Dokumentumok Megyeri Károly életéből. A név, és ami mögötte van/nincs

felhozottak iránt panaszlott férjemet kérdőre vévén, általa megtsonkított házasságunk helyre állítását, 's épen leendő fentartását személyes jelenlétünkben annyiban elrendelni méltóztassék, a' mennyiben leg alább járandó tisztességes tartásom biróiképen ezúttal állandóan biztosittandó. mély tisztelettel maradván Tekintetes Igazgatóság Kegyes Uraim' alázatos szolgál lój [a] Liszkay Karolin[a] mint Megyeri Károlynak hi[tes feleségei" A kü Ize ten: „A Magyar Színészet' Tekintetes Igazgatóságához Liszkay Karolina hites férje Megyeri Károly ellen benfelhozott panasszát elintézni kéri. -" Az egylapos, leszakadt sarkú beadvány írójáról csak annyit tudunk, amennyit e levele elárul róla. Eszerint 1829-ben lett Megyeri Károly felesége. A színész ekkor a kassai színtársulat tagja volt, de több városban is vendégszerepeltek. Noha a kérvény jogismerete feltételezi, hogy szakértői segítséget szintén igénybe vehetett megírásához, feltűnő az autográf beadvány kulturált, iskolázottságra valló írásképe és jó stílusa. Megyeriné talán abból a Liszkay-családból származott, amelyik a XV. század eleje óta volt birtokos Zemplén vármegyében.

8 Egyetlen, elszigetelt sajtóadatunk van arról, hogy színpadra is lépett. A Honművész c. divatlap a Két Péter c, Nagy Péterről szóló német vígjáték (Karl August Lebrun Telepi György ford.) 1836. március 6-i, miskolci előadásán „Megyeriné (Mari), ki mint hallottuk, még ritkán lépe színpadra, elég ügyességgel, 's csínnal alkalmazta magát. Tiszta hangja, csinos alkata levén, ipar után belőle jó szinészné válhatik."

9 Megyeri ezen az előadáson a Polgármester szerepét alakította. Gyermekeik születéséről, illetve az említett és a feleség öngyilkosságával végződött első házasságáról semmit nem tudunk. Ami a beadványban említett és a datáláshoz felhasználható eseményeket illeti: Budán a Pest vármegye pártfogolta társulat az utolsó előadást 1837. március 19-én tartotta, utána átmenetileg szétszéledtek, hogy vendégszereplésekkel tartsák fenn magukat, amíg az 1835 szeptembere óta épülő Pesti Magyar Színház társulatába visszaszerződhetnek. Megyeri Debrecenben, majd Nagyváradon játszott, utóbb júniusban csatlakozott Székesfehérvárott az együttes zöméhez, és velük írta alá a július 6-i keltezésű szándéknyilatkozatot,