Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)
Évfordulók - Cenner Mihály: Kelemen László és az első magyar színtársulat emlékei
CENNER MIHÁLY Kelemen László és az első magyar színtársulat emlékei Megkíséreljük ismertetni azokat az emlékeket, amelyek az első magyar színtársulatról, magáról Kelemen Lászlóról és pályatársairól fennmaradtak, illetve emlékezetükre később alkottak és készítettek. Az első színtársulat működésétől számított kétszáz év hazánkban meglehetősen zivataros időszak volt, így nem csodálható, hogy ebből az időből és ennek a kis csapatnak az emlékeiből csak kevés maradt fenn. Az első színtársulat Bayer József kimutatása szerint 1790-1796 között 144 bemutatóról 449 előadást tartott. Ezek szerint minden új darabot átlagosan négyszer játszottak. Ez nem sok, de nem is kevés, ha figyelembe vesszük, hogy 1790-ben mindössze két előadást tartottak, ezután 1792. május 5-ig szüneteltek az előadások. 1796 első három hónapjáról pedig nincsenek adataink. A színtársulat 1796. április 10-én feloszlott. A 449 előadásról mindössze 14 nyomtatott színlap maradt meg. Ezek közül tíz az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárában, egy az Országos Levéltár helytartótanácsi iratai között, egy a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában, kettő pedig az Ország Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményében található. Az Országos Levéltárban van a legelső előadás, az 1790. október 25-én a Várszínházban tartott Igazházi c. előadás eddig ismert, egyetlen példányban fennmaradt nyomtatott színlapja. Ennek érdekessége, hogy csak a szerepneveket tünteti fel, a szereplőkét nem. Ezeket máshonnan tudjuk, erről később szólunk. A Tudományos Akadémián található nyomtatott színlap Kazinczy Ferenc: Lanassza c. darabjának előadását hirdette. Mindkettőt dr. Enyedi Sándor találta meg és publikálta. A Színháztörténeti Múzeum gyűjteményében lévő két színlap közül az 1795. október 28-án előadott Cserei Krisztina színlapja Somló Sándor, a Nemzeti Színház egykori igazgatójának hagyatékából került a múzeumba, míg A fejedelem titkos utazása című darab 1795. november 4-i előadásának színlapját Pécsi Sándor színművész engedte át saját gyűjteményéből. Reméljük, hogy a levéltárakban még lappanganak a Kelemen-társulat színlapjaiból, és idővel azok is napvilágra kerülnek. A pesti Ráday Könyv- és Levéltár őrzi a legtöbb iratot Kelemen László színtársulatáról. Ezek között megtalálhatók a bemutatott darabok kéziratos színlapjai teljes szereposztással, dátumozva, időrendben és naptári évenkénti csoportosításban. A színháztörténészek számára ez azért jelentős, mert - amint korábban említettük -, a legelső előadás, az Igazházi nyomtatott színlapján a szereplők nevei nincsenek feltüntetve, de a Ráday-féle kéziratos színlapok alapján azonosíthatók. A Ráday-gyűjteményben a Kelemen-társulatra vonatkozó felterjesztések fogalmazványai, a leiratok, nyugták, pénzügyi elszámolások, bevételek és kiadások, a társulati tagok fizetéséről elszámolások, a díszletek leírása, a ruhatár, illetve jelmeztár darabjainak meghatározása olvashatók. Számos irat található még a Pest Megyei és az Országos Levéltárban, valamint különböző megyei és városi levéltárakban, feltehetően néhány magángyűjteményben és talán a Kelemen-család leszármazottainál. Hiteles emlékek a társulatról az 1793-94 és 95-ös évekre kiadott Theátrumi almanachok - zsebkönyvek. Ezek a tagok névsorát, az előadott darabok íróit (fordítóit) és a darabcímeket tartalmazzák. Ugyanilyen hitelű Endrődy János: A magyar játék-színnek történeti kezdetétől fogva az utóbbi, kormányzásáig című négykötetes munkája, amely felöleli a Kelemen-társulat működését 1790-től 1793-ig, bemu-