Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Évfordulók - Fried István: Primadonna-darab a primadonnáról. Herczeg Ferenc színműve Dérynéről

nek. A cselekmény töredezettsége, a történet lecke-felmondó jellege helyett ugyan mérsékelten emelkedett dikciót kapunk, korrajzi érdekű betéteket, néhány felszikrázó dialógust, de Kosztolányi 1907-es elvárási horizontja szerint nem születik meg a dráma. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Herczeg Ferencet már ekkor fenntartás nélkül tisztelő, konzervatívabb ízlésű tanulmányíró, Madarász Flóris is a „biedermeier-keret" szépségét hangsúlyozza a Déryné ijjasszonyi méltatva: „igazi drámai élet nélkül való, kevés cselekményű, de nagyon hangulatos munka [...] nem is igazi dráma, de mindenesetre igen szép költemény..."

3 Mindezek után akár meg is lepődhetnénk Kosztolányi második írásába beleolvasva. „Az író mondanivalója [...] ízig-vérig magyar. Egy könnyed játék álarcában vall komoly, keserű dolgokról, kedvesen, szeretetre méltóan. A benne lakozó született művész tudja, hogy ennél az ellentétnél fogva az anyag feszítőereje csak növekszik. Érinti a tárgyat. Ezzel teljesen kimeríti [...] Boldog író. Dolgozik a darabjain. Otthagyja őket. Aztán az idő dolgozik rajtuk." Idézetünk befejező mondata akár Kosztolányi magamentsége is lehetne, amellyel első, erőteljesebb bírálatát is módosítja, mindenesetre a némileg átírt színműre immár távlatból tekintve, több értéket fedez föl. Ami 1907-ben

4 külsőségnek tetszett, „melodrámá"-nak, az megnemesülni látszik az időben; ami korrajzi kuriózumként kapott enyhe dicséretet, az itt „ízig-vérig magyar"-ként nem esztétikai, hanem nemzetpedagógiai-etikai elismerésben részesül; ami korábban úgy tetszett, mintha a hagyományos dráma hagyományos proporcionáltsága elleni vétek volna, az itt szerkezetalakító mozzanattá feszül ki, mintegy strukturális elemmé; amit még a lelkendező tanulmányíró, Madarász Flóris is csupán „igen szép költeményeként méltathatott, az Kosztolányinál külső és belső forma látszólagos ellentétéből megszületett igazi játékká emelkedhet. Feltehetőleg a Budapesti Napló és az Új Idők szellemisége között létező különbség nem elegendő magyarázat Kosztolányi drámabírálatának „színeváltozásá"-ra, hiszen nem ok, hanem tünet, hogy Kosztolányi Herczeg lapjába, az Új Időkbe írt. 1907-ben Kosztolányi még a hivatalos irodalomszemlélet ellenzékének számított, aki előtt Herczeg Ferenc egyáltalában nem képviselt igazi irodalmi-esztétikai tekintélyt, inkább annak a világnak volt reprezentánsa, amelynek ellenébe a „Nyugat" (nem a folyóirat, amely egy év múlva fog megjelenni) kultúráját lehet szegezni; az a fajta történelemszemlélet, amelyet az osztrák és a francia irodalom jelenkoriságával lehet cáfolni; és végül az a fajta írásbeliség, amely egy kanonizált irodalomtörténetnek volt elkötelezettje, és amelytől Kosztolányi majd főleg Rilke és Baudelaire felé fog ellépni. Az 1927-es Kosztolányi jórészt már megvalósította a magyar prózának azt a fordulatát, amely a freudizmust szuverénül adaptáló lélektaniság, az elbizonytalanított individualitás-érték és a kétségessé tett egyértelmű narráció újdonságával közvetlenül Márai Sándor előtt törte az utat, és ezzel szinte egy időben egészen más típusú világirodalmi tájékozódást honosított meg (például Modern költőkjének két kiadásával). Ám ez sem akadályozta meg abban, hogy Herczeg Ferencnek a legkevésbé korszerű, még Molnár Ferenc szalonmodernségéhez képest is hagyományos „primadonna"-darabját ne ünnepelje; olyan esztétikai értéket látva bele, amely valószínűleg inkább Bajor Gizi alakításában, mint magában a színműben volt meg. Itt csupán annyit jegyeznék meg, hogy a Déryné ijjasszony jellegzetesen szerepdarab, amely a gyors hangulatváltozásokat érzékeltetni tudó színésznő számára kitűnő színpadi helyzetgyakorlatok lehetőségét teremti meg: a hősi elszánás, a szerelmi ellágyulás, a nemzeti tudatosság, a nagylelkűség és a lemondás, a kétségbeesés és a teremtő erejű újrakezdés, mind-mind egy-egy jelenetben, dialógusok során válnak átláthatóvá, számítva a gazdag színészi eszköztár igénybevételére. Ezt elősegítendő kéri kölcsön Herczeg