Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Márfi Attila: Színjátszás Pécsett, az abszolutizmus idején - a cenzúra intézkedései

zást.

33 A következő esztendőben azonban valamelyest változtak az állapotok. Ugyanis Cseh Eduárd az egyes előadásra váró művekről a bírálatokat összesítve juttatta el a Helytartótanácshoz. Érzékeltetésül álljon itt a megyefőnök 1853 decemberében elküldött cenzori jelentése a kérdéses darabok listájával és a rövid értékeléssel.

34 „1. Hazatérés az esküvőről, dallal és tánccal 3 felvonásban L. Feldmanntól... a darab veszélytelen, már előadták a k.k. magán Theater an der Wien-ben, és bemutatása teljes tartalmával engedélyezhető. 2. Die Feindlinge, dráma 5 felvonásban és 8 képben Heinrich Meixnertől. 3. Szibilla, színdarab 5 felvonásban Dr. Juststeintől. A. A fösvény, vagy álom és valóság, eredeti jellemkép 3 felvonásban Anton Bittnertől. 5. A becsapottak, vagy Simering és Wien. Bohózat énekkel és tánccal 2 felvonásban Anton Bittnertől. 6. Struensee. Tragédia 5 felvonásban Heinrich Laubetól. Ezek támadások a német behatolás (behozatal) ellen, és ennélfogva Magyarország jelenlegi körülményei között veszélyesek. 7. Nászút. Roderich Benedix vígjátéka, előadható. 8. A féltékenyek. Roderich Benedix vígjátéka, előadható. 9. A szerelmeslevél. Roderich Benedix vígjátéka, előadható. 10. .4 három drágakő, vagy Walter bolyongásai. Roderich Benedix mesebohózata. Politikailag veszélyesek, törlendők. 11. Az örökös erdész. Otto Ludwig szomorújátéka 5 felvonásban. Mind a jogot és a vallásos érzést sértők. 12. Egy próféta. Tündér, varázsbohózat, kézirat. Ezzel a színházi előadásokban zavar, rendbontás nem következik be. így a legtiszteletteljesebb kérelmek a színművek mielőbbi lejuttatása végett elfogadást várva."

35 Ezeket a feljegyzéseket aztán Sopronban újra felülbírálták. Az átvizsgálások során több alkalommal is kiderült, hogy a soproni cenzorális bizottság ceruzája vastagabban fogott. A tilalom néha az egész műre vonatkozott. Talán ez volt a legszerencsésebb eset, mert néha a szerző nem ismert rá a saját művére a számtalan hatóságon keresztül ment átdolgozások során.

36 De akadt ezeken kívül is olyan esemény, amely skandalum számba ment a többszörösen is őrzött teátrumban. 1853 nyarán Ferenc József császár pécsi látogatása alkalmával volt egy említésre méltó apró csínytevés a színházban, amiről a következő leiratot kapta meg a megyefőnöktől Nagy József polgármester: „Ő Császári Fensége által tett körútja alkalmával tapasztaltatván, hogy némely helyt a néphymnus nem eredetileg játszatott s hogy ez különösen a pécsi színházban történt."

37 A néphimnusszá avanzsált császári himnusz, a Gotterhalte eljátszása azonban, vagy éppen nem eljátszása az ország számos színházában keltett a pécsinél jóval nagyobb botrányt, vagy akár zajos tüntetést is.

38 Mathias Wagner színigazgatónak nem volt könnyű dolga, amennyiben az elnyomó hatalom kívánalmainak eleget kívánt tenni. A direktor repertoárja összeállításakor a Bécsben már elfogadott és sikeresen játszott darabokból állította össze társulata műsorát.

39 Érdekes módon a korábban közkedvelt operaművek szinte alig voltak műsoron. A korábban anynyira divatos francia átdolgozások talán politikai okokból, de teljesen száműzettek a pécsi színpadról. Hosszú éveknek kellett ahhoz eltelniük, hogy a pécsi polgár Seribe, Dumas vagy