Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)
Színháztörténet - Rajnai Edit: A Magyar Színház műsorpolitikájának története (1907-1918)
A végleges áttérés arra, hogy hosszú sikersorozatra képes darabokat keressenek, s azokat a végkimerülésig játsszák, az 1917-18-as évadban történt. Ez a szezont két előadás uralta, 1917. október 25-től Bródy Sándori szerető című drámája és 1918. január 25-től Bíró Lajos Hotel Imperialja. A két produkció egymást váltotta, mellettük 1918 májusának végéig -A kőszívű ember fiainak bemutatójáig - csupán a Peer Gynt élt a repertoáron. 64 Az áttérést a nagy sorozatokra a háborús létbizonytalanság kényszerítette ki, lehetőségét pedig a közönségből feltörő szórakozásigény teremtette meg. „A tömeg minden este megtölti a nézőteret, érezni, hogy a közönség nagy mohósággal veti rá magát mindenre, amit a színlap hirdet... A színházak rendes esti közönségének egynegyede katonatisztekből áll. Budapesten mindig vannak szabadságolt tisztek, akik jóformán nap nap után színházba mennek" - rögzíti a színházi konjunktúra látható jeleit a második háborús évad közepén a Budapesti Hírlap.^ A színházi konjunktúra lehetővé tette, hogy a budapesti színházak, az évadot folytatva, a nyári hónapokban is játsszanak. Az 1914-ben „gyorssegélyként" megtalált konzorciális forma az első háborús nyáron visszatért a Magyar Színházba. A téli hónapokban Beöthy László vezette a Magyar és a Király Színházat, 1915 nyarán a két társulat konzorciuma mutatta be produkcióit. Hiába érzékelték úgy a budapesti színházak, hogy az összetételében megváltozott közönség érdeklődése megnőtt előadásaik iránt, a háborús évadok alatt sem a Magyar Színház műsora, sem az e műsorból kiemelkedő sikeres előadások nem tértek el az eddigiektől. A vígjátékok - a Kisasszony férje, a Grün Lili, a Dollárpapa -, a harmadik műsorréteghez tartozó előadások - a Peer Gynt, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán -, az 1917-18as évad a színről minden mást lesöprő bemutatói - Bródy Sándor A szeretője és a Hotel Imperial -, témájukban, technikájukban nem tértek el a Magyar Színházban addig előadott daraboktól. Az 1914 nyarán és őszén bemutatott alkalmi játékok népszerűségének letűnésével a háború természetesen nem vonult ki a budapesti színpadokról. A téma belesimult a műsorba: a Magyar Színház háborús darabjai a Lyon Lea, a Királynőm, meghalok érted!, A váratlan vendég, a Hotel Imperial a második műsorrétegbe illeszkedtek bele. Népszerűségüket, úgy tűnik, az aktualitás és a darab megformáltsága együtt döntötte el. Bródy Sándor színműve a galíciai zsidó közösség és az orosz megszállók konfliktusának ábrázolásával. Bíró Lajos Hotel Imperialja - 1917-ben - pedig a galíciai lengyel városkában játszódó, a hoszszú háború erkölcsi, emberi következményeinek megrajzolásával próbálkozó történet volt. Villányi Andor és Vajda Ernő nem tudta felvenni a versenyt a Lyon Leóval és a Hotel Imperiallal. A Királynőm, meghalok érted!-ben a háborús kémtörténet csak körítés egy házasságtörés elmeséléséhez, A váratlan vendég pedig a darab elejétől kezdve boldogan halad a halottnak hitt, fogságból visszatért gróf és a megvásárolt ősi kastélyban élő gazdag hadiszállító leányának házassága felé. Jegyzetek 1. 1903. november 6., Király Színház. Huszka Jenő-Martos Ferenc: Aranyvirág. Operett 3 felv. 1905. május 12., Király Színház. Huszka Jenő-Martos Ferenc-Bakonyi Károly: Bob herceg. Operett 3 felv. 1905. december 9., Király Színház. Huszka Jenő-Martos Ferenc: Gül Baba. Operett 3 felv. 2. A Király Színház műsora 1903 novembere és 1906 májusa között:
