Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Rajnai Edit: A Magyar Színház műsorpolitikájának története (1907-1918)

A Falusi idill bemutatója után szó sem esett a darab irodalmi, drámai lehetőségeiről vagy értékeiről. Ezzel szemben a színibírálók három táborra szakadtak. A konzervatívok álláspontját Az Újság kritikusa így foglalta össze: „Mindent leszólni, mindenkit bepiszkítani, kisvárosi ferdeségeket rosszindulatúan beállítani, rabolni, gyilkolni, hazudni, leszedni az egész világról a keresztvizet és ezt elnevezni Falusi idillnek, három felvonásban, igaztalan dolog. Ellenszenves is, hazug is. Lehet, hogy sokban igaza van, de az igazság mindnyájunké, ha el is takarjuk a világ előtt."

41 A pártoló ellenvélemény A Hétben hangzott el: „...ha Lengyel Menyhértet hazaárulónak nevezik is miatta, akkor is igaz, hogy az érzéseink velejét ragadta meg... a szatírán és pátoszon keresztül szólaltatott meg egy kételkedő hazaszeretetet.

42 A Nyugat kritikája az egyetlen, amely függetleníteni tudta magát a színmű sértésnek vagy igazságosztásnak érzett témájától és ábrázolásmódjától. Magát a művet értékelte, s a benne megnyilvánuló műsorpolitikai törekvést: „Hiányzik belőle [Lengyelből] a Gogol jókedve, a Gorkij megbocsátása, a Shaw fölényes bölcsessége. Fáj neki, hogy ilyen a magyar falu, és fáj neki, hogy ezt meg kell írnia... Lengyel Menyhért darabjainak hibája: a szerző gyengesége, hogy utálja, gyűlöli a gonoszt, ahelyett, hogy az iróniájával kegyelmet gyakorolna fölötte... A Magyar Színháznak Beöthy László az igazgatója... abban, [ahogy] a magyar falut ostorozó szerző iránt viseltetett, sok mélységes gondolkodás van. Gondolkodás a színiirodalom igazi jellege és iránya fölött."

43 Bródy Miksának, a Nyugatban megjelent kritika írójának igaza volt; a Magyar Színházban valóban gondolkodtak a színi irodalom jellegéről és irányáról. Ám Beöthy László színháza inkább pártatlan, mint harcosan modern igyekezett lenni. A bírálatban Lengyel kapcsán emlegetett írók közül Gorkijjal 1907 óta nem foglalkoztak, és Bemard Shaw műveit Beöthy hiába tűzi újra és újra műsorra, a siker igen mérsékelt. Nagyobb közönségérdeklődés csak a Warrenné mestersége és az Orvosok iránt mutatkozott.

44 A Magyar Színház vezetője természetesen Lengyel Menyhért mellé állt a Falusi idill ügyében, de néhány év múlva Farkas Pál A varsányi csata című vígjátékát - a Társadalomtudományi Társaság, a Huszadik Század köre és a modern irodalom pamfletjét - is bemutatta, igaz, kevés sikerrel: a darab csupán 12 előadást ért meg.

45 Az Izabella téri színház műsorán a Falusi idill témájának sikeres változata is megtalálható volt. Bíró Lajos „vidéki története", a Sárga liliom, ugyanannak a környezetnek a bemutatásához invitálta a közönséget, mint Lengyel Menyhért színműve. Bíró gondosan válogatja ki a magyar kisváros világát reprezentáló négy szférát. Az első Marosvár megyeszékhely egzisztenciájának krémje, a város látszólagos vagyoni és politikai hangadói: Bokor, a kávéház tulajdonosa, Csihás Péter vállalkozó, Rudas cipőgyáros, Zechmeister kereskedő, Zsivkovics bérlő és Asztalos Kálmán ügyvéd. Ok azok, akik a dráma kezdetekor éppen megalakítják saját pártjukat, a Független Demokrata Pártot (I. fel. 1. jel.).

46 Az ellentábor - Rád rendőrkapitány és a főispán - azonban nemcsak az „úri klikk" képviselőiként lépnek fel a polgárság mozgolódásával szemben, hanem a városban idegen, mégis minden lakójának életére ható fiatal nagyherceg képviseletében is. A nagyherceg a városka garnizonjának tisztje, és egyben a Marosvár szomszédságában lévő óriási birtok várományosa. A negyedik pedig Peredy Jenő, aki a fővárosból érkezik vissza: szülővárosa kórházába főorvosnak, politikai mozgolódásaiba pedig az újdonsült párt újdonsült vezérének. Bíró két össze-összefonódó szálból gombolyítja történetét. Az egyik a független demokraták szerveződésének eseményei és a városi polgárság színeváltozásai, hiszen az „úri klikk" és a független demokraták célja ugyanaz: a nagyhercegi támogatás megtartása, illetve megszerzése. Egy jól fizető állás, gazdag bérlet, jövedelmezőnek tűnő szállítás, amit a