Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Bene Kálmán: Egy tanulságos balsiker története. Erkel Ferenc: Hunyadi Lászlójának külföldi bemutatójáról

bukása után bebörtönzött hazafiak fogságának enyhítésére áldozta - nem véletlen tehát, hogy Szabó József hívó szavára éppen ő vállalt szerepet a már-már zátonyra futó vállalkozásban. László-Doria asszony Szilágyi Erzsébet szerepében a legtöbbet tette Erkel művének elismertetéséért. A Fremden-Blatt írja: „Megcsodálhattuk a művésznő impozáns színpadi alakját, tüzes előadását, igazán hatásos valódi olasz énekmodora, amely át van itatva magyar nemzeti elemekkel, ugyanúgy hangjának szép csengése és végtelen lágysága is."

50 Egyedül a Monatschrift für Theater und Musik című havilap összefoglalója találja megkopottnak László-Doria asszony művészetét, emlékeztetve az énekesnő előző évi bécsi vendégszereplésének fiaskójára.

51 A Nemzeti Színház is elküldte végül képviselőjét a Hunyadi László bemutatójára: Tóth Soma táncművész fellépett az operában. Produkcióját egyetlen bírálat említi meg csupán. Igaz, az nagy elismeréssel.

52 Epilógus Minek szépítsük: vajúdtak a hegyek, és egy egészen kicsike egeret szültek. Erkel operája megbukott Bécsben. A bukás felelősségét egyértelműen a nagyot akaró, az operaelőadást tűzön-vízen át kikényszerítő Szabó József direktor nyakába varrják.

53 Erkel Ferenc levélben köszöni meg Suppénak a közreműködést, s azt írja Szabóék vállalkozásáról: „ Oly gyenge erők közreműködésével (kivéve Doriát) soha sem volt szándékom művemet a bécsi közönség előtt bemutatni. - Azonban Szabó úr va banque játszott, s ami történt, az megtörtént... "

54 A társulat búcsúelőadását, a nagy operaegyveleget beharangozó cikkekben még pesti énekesek (Fridrichné, Ernstné), bécsi magyar származású operacsillagok (Beck Nepomuk^ János, Hermanne Csillag Róza) felléptét hirdették.

55 A színlapon viszont már csak az aradiak szerepeltek.

56 Ez volt a 45. előadása Szabó Józseféknek Bécsben - s erről az előadásról egyetlen ismertetést sem sikerült találnom sem a hazai, sem a bécsi sajtóban. Sic transit gloria mundi. Jegyzetek 1893. június 15-én hunyt el Erkel Ferenc; & Hunyadi László ősbemutatója pedig 150 éve, 1844. január 27-én volt a Nemzeti Színházban. [A Szerk] 1. Gál György Sándor: Új operakalauz, Bp., 1978. 819. Az 1850. évi bécsi bemutató meghiúsult tervére 1. Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája, Bp., 1973. 100. 2. Császár E.: A német „Liliomfi", EPhK 1908. 3. és Kurt Kahl: Johann Nestroy oder der wienerische Shakespeare, Wien, 1970. „Die Handlung ist dem Französischen nachgebildet", steht auf dem Theaterzettel von „Umsonst". In Wahrheit übernimmt Nestroy die Handlung der ungarischen Posse „Liliomfi" von Eduard Szigligeti, die im Jahr vorher von ungarischen Schauspielern in der Josefstadt gezeigt worden ist. (308.) 3. Elfriede Müll: Die Familie Megerle und ihre Beziehungen zum Wiener Theater. Dissertation, Universität Wien, 1949. Therese Megerle magyar népszínmű-átdolgozásai Der Deserteur (bemutató: 1845. VI. 26, Arena in Preßburg; Zwei Pistolen, 1845. VII. 14, ugyanott, Der Jude, 1845. VIII. 30, ugyanott, Csikós, 1854. IX. 30, Theater an der Wien, Der Betyár (= Szigeti: Viola) 1855. VIII. 26. Arena zu Braunhirschen (Wien). 4. Greguss Ágost cikke a Pesti Napló 1856. jún. 4-i számában. 5. Székely József: Magyar színészek Bécsben, Magyar Sajtó, 1856. jún. 8.