Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Bene Kálmán: Egy tanulságos balsiker története. Erkel Ferenc: Hunyadi Lászlójának külföldi bemutatójáról

hűvös mértéktartással, olykor fanyalogva szólt a kritika.

9 Felmerült a Bánk bán bemutatójának terve is; igazán sajnálatos, hogy csak terv maradt.

10 A második szakasz mérsékeltebb sikere, a 9 bemutató mindössze 13 előadása arra ösztönözte Szabóékat, hogy az operával köszörüljék ki a hírnevükön esett csorbát. Remélték, hogy így sikerül a magyar színielőadások iránt a lanyhuló érdeklődést újra felkelteni, és vállalkozásukat anyagilag is megszilárdítani. Készülődés a bemutatóra Szabó József tervei igazán nagyszabásúak voltak: egy húsz előadásból álló operaciklust szándékozott színre vinni; a bemutatandó müvek között szerepelt Doppler Ferenc: Benyovszkyja és Ilkája, Császár Ferenc: Kunok című operája, és nemzeti operánk, a Hunyadi László. A terv szerint ez utóbbival akarták nyitni júliusban az operaműsort, neves vendégművészek felléptével.

11 A direktor tárgyalt a Pesti Nemzeti Színház szinte minden jelentős énekművészével, és Ráday Gedeon gróf, a Nemzeti intendánsa megígérte: a bécsi előadásokra átengedi a Nemzeti kórusának felét, a bemutatón pedig maga Erkel fog vezényelni.

12 Szabó direktort audiencián fogadja őfelsége a»császár is, s nagy kegyesen megígéri, hogy: tiszteletét teszi a társulat egyik előadásán.

13 Egy hónap múlva, amikor Öcsászári Felsége második gyermekének születése alkalmából széles körű amnesztiát adott a magyar szabadságharc elítéltjeinek, valóban sor került egy magas szintű, protokolláris színházlátogatásra: Szigligeti Cigány című népszínművének július 12-i előadásán Schauenstein kül- és Bach belügyminiszter „tisztelte meg" Szabó úr társulatát.

14 A biztató kezdetek után azonban egyre-másra kezdtek gyülekezni a viharfelhők: Havi Mihály szegedi direktor, az egykori társigazgató élesen megtámadta Szabó József bécsi vállalkozását a Hölgyfutárban:

15 az opera „Bécsbeni adatása ellen, mint az operának egyik jogbirtokosa, ünnepélyesen óvást teszek, féltvén ezen nemzeti kincsünket a kudarctól." A támadásra önérzetesen felel a Magyar Sajtóban

16 Szabó József igazgató: „Mi Hunyadi előadását illeti, biztosítom önt - ha színre kerül - úgy leend előadva, hogy a magyar nemzetnek, s derék zeneszerzőjének becsületére fog válni." A közbevetett megjegyzés („ha színre kerül") nem volt véletlen: az aradi operatársulat bemutatkozása, a Hunyadi László bemutatója pontosan nyolcszor hiúsult meg, nyolcszor halasztották későbbre. Az első tervezett dátum július 5. volt, a józsefvárosi színházban. Stéger Xavér Ferencet, a Nemzeti ekkor már Európa-hírű operaénekesét várták az első tenor szerepére, s Ernstné Kaiser Jozefát szintén a Nemzetiből Szilágyi Erzsébet szólamára. Sajnos, az ellendrukkerek aknamunkája - vagy a felkért vendégek pénzéhsége megakadályozta az énekesek fellépését. Stéger állítólag 250 gulden gázsit kért egyetlen estére, s ezt Szabó nem tudta biztosítani.

17 így tovább folytak Józsefvárosban a zenekari- és kóruspróbák, Erkel távirányításával és Stolz karmesternek, a vendéglátó színház kiváló zenészének közvetlen vezetésével. Szigligeti A nagyapó című kétfelvonásos népszínműve előtt a zenekar eljátssza a Hunyadi László nyitányát. A nyitány osztatlan sikert arat, szinte minden bécsi kritikában elismeréssel szólnak a zenéről, s fokozott várakozással tekintenek a bemutató felé.

18 Stéger után Ellinger József volt a következő kiszemelt vendég, de sem az ő vendégjátéka, sem az egy héttel elhalasztott bemutató nem valósult meg.

19 Közben Szabó igazgató úrnak lejárt a szerződése a Józsefvárosban, így társulata július 19-től a wiedeni kerületben, a Theater an der Wien nagyobb színpadán folytatta előadásait. Legfőbb