Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)
Drámatörténet - Páll Árpád: Arisztophanész, avagy a komédia születése
jának (Athénben még nem létező, de valahol talán már formálódó) képviselőit ábrázolta, nem az ő soron lévő politikai megmozdulásukat segítette legújabb művével. Ha a komédiák számbavételénél hangsúlyoztam, hogy a látszólag általánosabb, időtlenebb, elvonatkoztatottabb témájúak is szorosan kapcsolódnak az egykorú valósághoz, ezúttal azt kell kiemelnem: úgy kapcsolódnak, hogy egyik sem ragad bele az élet apró-cseprő tényeibe és részleteibe, mindenik általánosabb megvilágításba helyezi, magasabb összefüggések közé emeli a tollhegyre tűzött jelenségeket. Babits szerint Arisztophanész komédiáinak „...hőse soha sem az egyén. Nem a kigúnyolt politikus, vagy a nyomorult polgár, akinek sorsát a költő példa gyanánt fölmutatja. Az igazi témát is ezek fölött kell keresni, valahol az eszmék, erők és erkölcsök világába, melyek a hitvány kis sorsokat vezetik. A költő gúnyának és kritikájának is voltaképp ezek a tárgyai. A hős maga a megromlott szellemi közösség, s az igazi dráma ezen a magasabb szociális síkon játszódik le. De Arisztophanész költészetének még egy harmadik emelete is van. Egy vallási és lírai emelet, melyből olykor komoly karének, tiszta dallam zeng ki". Az út, amelyet béketárgyú darabjainak felsorakoztatásakor jeleztem: a közvetlen valóságból merített és groteszk elemekkel tarkított komédiától a reális elemeket tartalmazó groteszk-fantasztikus játék felé - az életmű egészében is nyomon követhető. Kezdeti alkotásaiban több az adalék, az eseményekre, személyekre való célzás, oldalra-, előre-, hátraszurkálás, s emiatt darabjainak vonalvezetése is indázóbb, kacskaringósabb, A groteszk vagy abszurd részletek már itt felbukkannak (az Acharnaebeliekben ott a különbéke ötlete s ott a megarai, aki malacként adja el lányait; a Lovagokban Hurkás ellopja Kleón gondosan előkészített ajándékcsomagját, s ő hízelgi be magát vele Démosznál stb., stb), de ezeknek az elemeknek a részaránya nem meghatározó. A későbbi darabokban a jelenségeket viszonyító, új oldalról bemutató vagy nem várt részletekkel kiegészítő s így az olvasó, illetve a néző szemhatárát is tágító elemek nemcsak adalékként, nemcsak részletekként fordulnak elő. Ezekben a valóság elemeire, a lényegre redukált, illetve szintetizált formában fordulnak elő, vagy más dimenzióba átemelve (többnyire egy-egy groteszk ötletbe burkolva) a mű alapötletét szolgáltatják (A Lüszisztráte általános szerelmi sztrájkja; a Nők uralmának vagyon- és szerelmi közössége stb.). Az utalások, célzások és szurkálások itt már nem kacskaringóznak erre-arra, hanem az alapötlethez kapcsolódnak, azt mutatják be a fonákjáról, oldalnézetből, vagy helyezik más megvilágításba, általánosabb összefüggések közé. Szerb Antal, aki ha esztétikai elemzésről van szó, a „pletyka-sajtó" földszinti vagy alagsori jelenségei mellett észreveszi a felsőbb szinteket is, hangsúlyozza, épp a groteszk elemek, alapötletek azok, amelyek a műveket a realisztikus, sőt naturalisztikus részletek, a sikamlósságok, malackodások és alpári kiszólások ellenére a mindennapi valóság fölé emelik. Németh László, bár nem mondja ki nyíltan, a naturalista vígjáték röghöz tapadtsága, kisszerűsége ellen hadakozik, amikor Arisztophanész komédiáinak lényegét valóság és fantasztikum harmonikus egységében jelöli meg, s amikor A madarakban a valóság összes dimenzióit magába sűrítő komédiát ünnepli. Az évszázadok során az emberek mindig is földet és eget, áhítatot és káromkodást egyesítő, könnyed, lebegő alkotásoknak érezték Arisztophanész komédiáit -, bizonyára ezért van az, hogy szabadszájúságukat a legpuritánabb korszakok sem ítélték el. A témamegragadás és az ábrázolás jellegzetességeivel függ össze az is, hogy Arisztophanész hőseinek megrajzolása során a fő vonásokra szorítkozik, s messze elkerüli a naturalista pepecselést. Dikaiopolisz bátor, nyílt szívű, különös ötletektől vissza nem riadó, s az élet örömeit tárt karokkal fogadó athéni polgár. Ennyi. Hogy a háború és béke kérdésén kívül más időszerű problémákról hogyan vélekedik, hogy magas-e vagy alacsony, szőke-e
