Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

200 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF (AZ 1991. NOVEMBER 9-I KECSKEMÉTI EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI) - FRIED ISTVÁN: Színjáték, dramaturgia, kortárs dráma — és a Bánk bán

mind az első, mind a második kidolgozás teljes szövege konfrontálandó Katona színházi tapasztalataival, továbbá azt, hogy Katonának nincsen (vagy alig akad) olyan instrukciója, amely ne lenne megtalálható a korábbi, akár kinyomtatott színművekben. Egyszóval azt a tételemet szeretném újólag alátámasztani, hogy Katona az első kidolgozást feltétlenül előadásra szánta (ezért is láthatók benne a korszak színjátéktípusainak jellegzetes rekvizitumai, a színi utasításokat tekintve is), és a második kidolgozás közben sem hagyta nyugodni az előadás lehetőségén érzett aggodalom, jóllehet — feltételezésem szerint — sejthette, hogy legfeljebb nyomtatásra „engedődik" fő műve. A tatárok Magyarországban sikere minden bizonnyal kétségtelenné tette Katona számára (ha felismerését majd csak dramaturgiai tanulmányában gyümölcsözteti is), hogy Bánk bánja számára Kisfaludy Károly színpadán nem nyílhat tér. Ezekután a Benke József fordította Kotzebue-műből

12 idézek németül és magyarul. Mindez dokumentálja azt, amit Waldapfel József Katonára igyekszik vonatkoztatni, jóllehet korjelenség: „Katona színpadi nevelkedésének a színi hatás szempontjából is nevezetes következménye szó és gesztus összetartozása, akár külön színi utasítás is jelzi, hogyan képzeli, akár csak a drámai beszéd szuggerálja". (Katona József, Budapest, 1942. 131.) „Arabella: (steht sprachlos, von den Gedanken gemartert, den das Wort der Mutter in ihr aufschreckte — Pause). — Nein! — nein, das wird er nicht! — drey Leben hängen an dem Seinigen — (Sie tritt an den Tisch, und blättert mit einer Hand in dem Buche, indem sie starr auf den Boden blickt.) Nein, das wird er nicht! — (Sie sucht sich zu beruhigen, setzt sich an den Nähraum und fängt an zu arbeiten, aber ihre Thränen fallen häufig herab. Sie steht auf.) Meine Thränen werden alles verderben. — (Sie greift nach dem Strickzeug, läßt aber bald die Arme sinken.) Robert! Robert! du hast meine letzte Kraft gelähmt — ich kann nicht mehr arbeiten — ich kann nur noch be then! —" „Arabella: (szótalan áll, azon gondolattal kínoztatva, a' mellyet az Anya szava támasztott benne — pauza) Nem, nem! azt ő nem fogja? — háromnak élete függ az övétől — (az asztalhoz lép, egy kézzel fordítt a' könyvbe', azonban merően a' földre néz) Nem, ő azt nem fogja! — (igyekszik magát megnyugtatni, a' varráshoz ül, és dolgozni kezd, de könnyei szakadatlan follynak, feláll) Könnyeim mindent elrontanak — (kötést vészen elő, de tsak hamar eltsügged a' karja) Robert! Robert! te utolsó erőmet is megtompítottad — többé nem dolgozhatom — egyedül tsak könyöröghetek! —" A szinte rendezői példányként ható szövegrész bőven tartalmaz epikus elemet, megfelelő teret szán a játszó kellékeknek, olykor bőbeszédűen értelmezi a játékot instruáló szerzői-rendezői szándékot. Pedig itt mindenféle színpadi siker biztos megtervezőjéről van szó, korántsem gyakorlatlan-aggódó szerzőről. S a Maxwellt instruáló szerzői szavak is effélék: „oldal fél kézit töri", „fájdalommal a földre szegzi szeméi", „mellyen gondolkodik", „elgyengül, és egy szék karjára hajol", „eltsügged és le kell ülnie", „mélly gondolatokba merülve kezeit töri", „kétségeskedve fel 's alá sétál", „meredt szemmel köröskörül néz", „megáll hirtelen, és szemeit a földre szegzi". — Vagy összetettebb mozgásra utalva: „a szegeiéibe lép, kezeit észre vehetetlenül töri, könnyeit titkollya, és az elválás keserű hartzával viaskodik. Végre megkeményíti magát, és gyengén mondja." Az érzékenyjátéki effektusok mellé tegyük a két, korábbi példát, amelyet szintén számba kell vennünk a Bánk bán összetevőit vizsgálandó. Előbb Soós Mártont ' meg-szo1S