Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - GAJDÓ TAMÁS: Feld Irén társulata a Budai Színkörben (Ószi ciklus, 1917)

Sebestyén Géza miskolc-debreceni társulata 1917. október elsején művészestéllyel búcsúzott el a budaiaktól. Az épület azonban csak néhány napra zárt be. Október 6-án plakátok és sajtókommünikék hirdették: Feld Irén és társulata a Fővárosi Nyári Színházban vendégszerepel. Az első előadáson Pethes Imre lesz Feld Irén partnere. Pethes 1900ban Makó Lajos társulatával játszotta a Horváth kertben Cyranót. S hogy milyen felejthetetlen sikerrel: 17 év múlva is a „budaiak kedvence" volt, bátran lehetett rá műsort építeni. De bátran lehetett Beregi Oszkárra is. Beregi szoros kapcsolatban állt a Feld családdal. 11 éves korában gyerekszínészként játszott először Irénnel. S Feld Zsigmondhoz fűződik első felnőtt fellépése is. Színiakadémista volt, amikor Zola Pálinka c. darabjában Lantier szerepét játszotta.

6 De Beregi a Nemzeti Színház tagjaként sem volt hűtlen a ligeti színkörhöz. 1917-ben több nyári fellépése mellett a karácsonyi ünnepek előtt is Feld Zsigmond vendége volt. A társulat harmadik neves vendége szintén nemzeti színházi művész: Kürti József. Kürti a Thália Társaság erőssége volt — a Nemzeti Színházban sem tartozott a hagyománytisztelők közé. Nem tudott ebben a társulatban gyökeret ereszteni — sa Tháliához közelebb álló Magyar Színházba szerződött, tagja volt a Belvárosi Színháznak és a Vígszínháznak. Ebben az időszakban ő a Nemzeti Bánkja — s nem egy híres szerep alakítója. A sztárok nevének puszta felsorolása nem lett volna elég hatásos. Feld Irénnek olyan műsort kellett terveznie, amelyben mindenki legelőnyösebb szerepeiben mutatkozhatott be. A ciklus gerincét alkotó drámák az ország valamennyi színpadán sikerre számíthattak (Dürnast kaméliás hölgy, Echegaray: Fo/f, amely tisztít, Potter: Trilby, Sardou: Váljunk el!, Jókai:vlz aranyember, Herczeg:^! dolovai nábob lánya, Ibsen: Nóra). Noha nem minden darabban játszotta a női főszerepet Feld Irén — jobbára olyan műveket választott előadásra, amelyben híresen hálás a női szerep. S nem primadonnaszerepről van szó! A női szerep átalakulása, a házasságban élő nő kiszolgáltatott helyzete, a női egyenjogúság kérdései mind-mind szerepet kaptak a ciklus során. Noha ekkor még nem beszélhetünk Feld Irén feminista törekvéseiről — a tendencia mégis világos.

7 De Beregi is híres szerepeiben lépett fel. Ohnet Vasgyárosának Octave-ját éppen a Budai Színkörben játszotta először 1895-ben. S sikerrel szerepelt vele az ország számos színpadán. A Vasgyáros egyébként is siker-darab. Ha elkészítenénk a századelő színházi konjunktúrájában legtöbbet játszott színművek listáját, előkelő helyre kerülne. Ibsen Kísértetek c. müvében Osvald patologikus tüneteit pedig oly hatásosan és kiválóan, a szélesebb publikum számára is élményszerűen jelenítette meg Beregi, hogy Ibsen ellenére is szíves fogadtatásra talált. Az előadássorozatban a könnyű műfaj is helyet kapott. A költséges (kosztümös, sok szereplős) előadásokat művészestéllyel igyekezett az igazgatónő ellensúlyozni. A divatos kabarészerzők, Molnár Ferenc, Szőke Szakáll, Bíró Lajos jeleneteit, Vágó Géza operettjét, a Háromfejű embert magánszámok is fűszerezték. A korszakban oly divatos kabarék műsorának ugyanez volt a programja. Feld Irén így az „arénában" a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé tette ezt a formát. Persze nem kell a kabaréban csak az öncélú, a gazdagok szórakozását látni. A háborús korszakban cenzúrázatlan érzelmekkel találkozhattak az emberek. De jelen volt a kamarajáték is. Ez szól amellett, hogy felidézzük ezt a vállalkozást. Ismét műsorra került a Kamarajáték története során legtöbbször játszott Strindberg egy-