Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

150 ÉVE SZÜLETETT CSIKY GERGELY - DARVAY NAGY ADRIENNE: „Itt állunk meggyötörve, elhagyva az emberektől", avagy Csiky Gergely Szép leányok című, méltatlanul elfeledett darabjáról

Mindez óriási hatást kelthet a színpadon. Az érzelmes jelenet a zokogó Jancsóval tovább növeli a feszültséget, már-már hatásvadász (9. jel.). A közönség igazságérzetének kielégítéséhez azonban kell ez, és Schmeks elszólásából adódóan kell a Túzok család megbüntetése is. (10-11. jel.) Lajos most áll először a sarkára, és megkéri Terka kezét (11. jel.), ám Köcsög is megérkezik Csengővel. A lány Lajost anélkül is elutasítaná; Imre és Terka egymásra találása pedig nem okoz katarzist (12. jel.). Mindannyian tudjuk, hogy a lány nem szereti a férfit, abban pedig már túl sok a tüske. Igaza van Szalay Károlynak, mikor azt írja, hogy „vígjátékilag nem happy end, csak emberileg az".

17 Keserű, groteszk felvonásvég ez, „az érzelmek elárulása".

18 A darab eredeti műfaji megjelölése: „népszínmű a fővárosi életből". Csiky Gergely (egy-két esetet leszámítva) leginkább a kapitalizálódó főváros fonákságait tűzte tollhegyére, a társadalmi színjátékok többsége ezeket pellengérezi ki. A „népszínmű" megjelölés kizárólag arra szolgál, hogy az egyáltalán oda nem illő darab a Népszínházban kerüljön színpadra. Csiky Gergely Terka szerepét Blahánénak szánta, akinek drámai tehetségét azokban az időkben még nemigen ismerték.

19 Lévén népszínmű a Népszínházban, és lévén Blaháné a f őszerepben, csak dalokkal és zenével képzelték el az előadását. Aggházy Károly muzsikája és dalszövegei lépten-nyomon megakasztották a dráma menetét,

20 és teljesen mást hoztak ki belőle. Talán ez a főoka — egyebek mellett — a Budapest c. újság átlagnál is erősebb ledorongoló kritikájának, amiben a nótákat is sokallja, és legszívesebben mindenkit bekísértetne közcsendháborításért.

21 Ewa Lajos ráadásul ismerte közönségünk ízlését, úgyhogy minden „jóízléssel", azaz a népszínműrajongók ízlésével esetleg ellenkező, társadalmi igazságokat magukba foglaló szövegrészt; vagy olyat, ami a nézők kedvenceinek a szájából hangzott volna el, és ideáljaikat emberi gyarlósággal ruházta fel — kihúzott. Néhány példa az I. felvonásból:

22 Malvin, azaz Rákosi Szidi szövegéből kimaradtak Julcsa paraszti mivoltára vonatkozó fennhéjázó szavai, de ugyanakkor azok is, amelyek a kenyérkeresetre és a tanítók erkölcsére vonatkoztak. Horváth Vince (Köcsög Muki) szerepéből kihúzták azt, amikor a feljelentésekről, az elcsapatás módjáról tart kiselőadást, viszont igen helyesen hagytak ki néhány ízléstelen élcet is. Fercsi (Szabó Bandi) és Lina (Nagy Ibolyka) dialógusát igyekeztek finomítani. Csengő Imre nem vágja Terka szemébe hitszegését, és ugyan elárulja, hogy másnak ismeri Túzokot, de nem fejti ki, hogy miért, mint az eredetiben stb. Gyakran ezek a húzások — mint Köcsögnél láttuk és a további felvonásokban is megfigyelhetjük — jót is tehetnek a műnek. A rendezőpéldány egyébként nagyon kidolgozott. Főként a tömegjelenetek szereplőinek és mozgásuk részletes, minden pontra kiterjedő rögzítése tenné lehetővé, hogy akár a teljes előadást rekonstruáljuk. A díszletskiccek is pontosak. Noha az I. felvonás díszletére vonatkozó szerzői utasítás ki van húzva, de a rajz azt reprezentálja, és a többi is.

24 Minden belefektetett munka ellenére bukásnak tekinthetjük a népszínházi bemutatót, pedig a közönség nem fukarkodott a tapsokkal, és a szereplők is nagy lelkesedéssel készültek. Az előzetes híradásokból értesülhetünk arról, hogy a próbák során maguk a színészek is gyakran elsírták magukat a megrázóbb drámai jeleneteknél.

25 Pedig a Népszínház közönsége Blahánéját elsősorban mosolyogva, dalolva akarta látni. A kritikusok nagyon dicsérik. Vélemányük szerint, e szokatlan szerepkörben is teljes sikerrel megállta a helyét, zajos tapsokat aratott — megérdemelten.

26 Egyesek szerint a