Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

150 ÉVE SZÜLETETT CSIKY GERGELY - DARVAY NAGY ADRIENNE: „Itt állunk meggyötörve, elhagyva az emberektől", avagy Csiky Gergely Szép leányok című, méltatlanul elfeledett darabjáról

dással, önfeláldozóan segítenek. Természetesen Csiky Gergely mindig igyekszik megindokolni ezeknek a züllött „jó tündéreknek" a darabbeli helyzetét, és ezt rendszerint a színmű történése előtti távol múltban bekövetkezett tragédiával, általában „szerelmi" tragédiával magyarázza. Ezek a szereplők tehát sokat éltek, sokmindent átéltek, ami indokolhatná esetleges cinizmusukat. Remek emberismerők, és épp ezért rögvest felismerik az ártatlan áldozatot, aki visszatéríti őket is a „jóság útjára" azzal, hogy szükség van rájuk, hogy hasznosak lehetnek. Köcsög a Szép leányok esetében elhalt és szeretett principálisának a két lánya számára válhat „megmentővé". Lina a fiatalabbik, aki zsenge kora ellenére felismerte azt, amit a Cifra nyomorúság Eszteré, vagyis a szegény, szép lányok, akik semmihez sem értenek igazán, nem rendelkezhetnek azzal a női méltósággal, esetleg mély érzelmekkel, ami a gazdagoknak megadatott. Férjhez kell menniük egy eltartóhoz. Csak éppen Linának nincs akkora szerencséje, nincs Bálnái, de még Poprádi sem. Az ő Poprádija nem „tisztességes szándékkal" közeledik, pedig a 10. jelenetben még Lina is erre vár. Mindamellett az ő jelleme eleve úgy van exponálva, hogy a lejtő, amin a dráma elején elindul és a végére a sárba jut, a karakterből adódóan indokolt legyen. Linában a romlottságra való hajlam igenis megtalálható, a színpadra lépésének pillanatában megbizonyosodhatunk erről, és a felvonásvégi szökéséig a bizonyítékok csak halmozódnak. Még a levélhordónak is feltűnik, hogy tud komédiázni, hazudni, „milyen kitanult". (I. felv. 2. jel.) Az öreg Matyó Frici teljesen egyértelmű ajánlatát tartalmazó levelén — ami nem is az első — nem háborodik fel, Fricivel csak az a baja, hogy Öreg, nem az, hogy ki akarja tartani, amit szívesen elfogadna. A gazdagság mindennél fontosabb számára. Azért nézi le nővére előző szerelmét, mert szobafestő. A szerelmet nem ismerheti, s ezért szerencsétlen. Azonosítja a testiséggel, amiből viszont hasznot húzhat. Cziczmányi Fercsi pontosan tudja ezt, és ezért csábíthatja el olyan könnyedén (10., 11., 22. jelenet, illetve a felvonásvég). Lina nővére, Terka, a húga ellentéte. Bár szebb, mint a fiatalabb lány (I. felv. 2. jel.), de makulátlanul tisztességes. Sokat tanul (pl. távírdásznak), hogy a szegénységben is tisztes életet élhessenek. A nyomorban boldog, szerelmes. A fényűzést még „batyubál"-szinten sem kedveli (6. jel.), de ezt az estét azért ő is nagyon várja, mert azt hiszi, hogy egyben az eljegyzési ünnepsége lesz. Terka az az erényes nő, akit mindenki tisztel, becsül, szeret, de akinek túlzott tisztasága rá is nyomja bélyegét a környezetére: elfogadják irányító szerepét, de félnek tőle. Egyetlen foltja van csak életének, Csengő Imre, akinek szerelmet ígért, noha akkor még nem tudta, mi az; aztán Csengőt elhagyta Lajosért, akivel aznap este a kézfogóját várja. A férfi azonban most is szereti és szenved érte (17. jel.). Ahogy Linánál az alak megrajzolásában, a jellemben benne van a szituációvég, Terka első felvonásvégi összeomlását is több fenyegető előjellel bontja ki a szerző. Az egyik maga Csengő Imre története, akivel Terka járt rosszul. Ujabb fenyegetést tartalmaz Lina „Kasszandra-jóslata": LINA: Hát mi különbség van köztünk? Lajos gazdag polgárfiú, Fercsi gazdag földesúrfi, mi pedig mind a ketten szegény tanító árvái vagyunk. Azt hiszed, hogy Lajos nem éppen úgy megcsalhat téged is? Az ő gazdag rokonai nem éppen olyan rossz szemmel nézik hozzád való szerelmét? [...] (I. felv. 12. jel.) Folytatódnak a sötét előjelek Csengő keserű szavaival, aki ismeri Lajost (17. jel.), majd Lajos családjának érkezése szinte bizonyossá teszi a befogadóban is kialakult gyanút (24-26. jel.).