Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

200 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF (AZ 1991. NOVEMBER 9-I KECSKEMÉTI EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI) - ROHONYI ZOLTÁN: Katona drámafölfogása és a Bánk bán instrukciói

lensége, hogy egyenes tanácsot kér — „elsárgulva vissza rezzen"! „Hallatlan" ennyit mond. durván eltaszítja öccsét, távozik. Ez az összetett lelkiállapotra utalás azért igen fontos, mert nyilvánvalóan most vehette észre Gertrudis, túl messzire ment; most juthatna el a tudatáig, hogy serkentette Ottót. Ettől rezzen vissza — kommentálhatnánk, szaporítva az idevágó helyek számát. Bíberách és Ottó következnek: a tanács, a porok, a herceg részére egy fölösleges és bonyolult utasítással kiegészítve. Bánk nagy zárómonológja egyetlen „hidegülve" utasítással szakíttatik mesterségesen meg. Kommentárját itt fölösleges volna megkísérelni. A részletezés talán valamire jó volt: bebizonyosodott, mennyire egységes egész így a jelenetsor, s vele együtt az, hogy Katona zseniálisan paradoxális jelentéskonstrukciója szervessé kénytelen változtatni az utasítások nagy rés/ét: ez az ő drámai látomása. Nevezzük talán epiko-drámának a mindentudó „elbeszélő" funkciójának átmentése miatt? Mert hogy így az olvasónak szól, az nem lehet vitás — a módosítás (Katona József értelmében) jelentésredukció lehet csupán. Jegyzetek 1. Lukács György: A modern dráma fejlődésének története, Bp. 1978. 94. 2. uo. 48. 3. Bécsy Tamás: A dráma lételméletéről, Bp. 1984. 215 skk. 4. Czímer József: A Bánk bán színszerűsége, Uj írás 1975/11. 5. Hubay Miklós: A dráma sorsa. Bp. 1983. 259-277. 6. Sőtér István: Az ember és műve. Bp. 1971. 7. Kerecsényi Dezső: Katona József színi utasításai, It 1931:229-237. 8. Hubay i. m. 259. 9. Czímer i. m. 86. 10. Kerecsényi i. m. 234. 11. Színház 1980/6.