Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

200 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF (AZ 1991. NOVEMBER 9-I KECSKEMÉTI EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI) - FRIED ISTVÁN: Színjáték, dramaturgia, kortárs dráma — és a Bánk bán

zodnek», tehát kiegészítik a mellékszöveg teljesítményét, másrészt viszont annyiban is, hogy a mellék­szöveg is gyakran kiegészíti a főszöveg által felvázolt tényállásokat, adatokat közöl arról, hogy a «cselek­vő» személyek mit tesznek. "Az irodalmi műalkotás, ford. Bonyhai Gábor, Bp. 1977. 215-216. Vö. még Asmuth, Bernhard: Einführung in die Dramenanalyse, Stuttgart 2 1984. 51-53. 11. Vö. az e dolgozat függelékében közölt összeállítással! 12. Der Opfer-Tod, Wien 1829. (első megjelenés: 1789); Az önnön-áldozat, ford. Benke József, Szeged 1807. 13. Soós Márton: A megszomorított ártatlanság = Endrődy János (összeáll.): A ' magyar játék-szín II., Pest 1793. 14. Zsitvai Ferencz: A ' szerentsétlen al-kantzellár. = uo. (Eredetije F. A. Kratter: Der Vizekanzler.) 15. Fried István: A végzettragédia magyar vége, Színháztudományi Szemle 24, 1987. 21^46.; Ugyanő: Das ungarische Ende der Schicksalstragödie = Inevitabilis vis Fatorum, hg. Roger Bauer, Bern 1990. 199­208. 16. Brahm, Otto: Das deutsche Ritterdrama des achtzehnten Jahrhunderts, Stuttgart 1880. 17. Fried István: Filológiai megjegyzések néhány Kölcsey-műhöz = A mag kikel, szerk. Taxner-Tóth Ernő, Bp. — Fehérgyarmat 1990, 67-81. 18. Katona színműveinek szövegét az alábbi kiadásból idézem: Összes Művei, s. a. r. Solt Andor, Bp. 1959, I—II. 19. Kerényi: A régi magyar színpadon, 118-121. Itt leljük Werthes Zrínyije verbális—látens instrukcióinak kiváló elemzését is. 20. Az alábbiakban elemzésem gyökeresen eltér Pándi Pálétól: Bánk bán-kommentárok, 1980. II: 51-52, 65-68. Úgy vélem, Pándi mentegeti Katonát, és közben mitsem törődik azzal, hogy a Bánk bánt és szerzőjét csupán a kortárs drámai és színházi világból kiindulva lehet megérteni. Erre vonatkozólag szintén Kerényi értelmezése (i. m. 166-168.) mutat előbbre, megállapításai a felvilágosodott típusú érzékenyjáték jelentkezéséről az „V. felvonásban" hitelesnek tetszenek. Katonát az egyik figyelemre méltó magyar drámaírói tehetségnek tartja egy, eddig észre nem vett német forrás: Das ungarische Theater, Morgenblatt für gebildete Stände 1815. ápr. 25. 98:391-392. Az érdekes, talán Sámuel Roznay­tól Stuttgartba eljuttatott tudósítás rövid magyar színháztörténetet ad, kiemelve a magyar színházi törekvések pesti felerősödését 1807-től, Gombosban, Bárány Boldizsárban és Katonában látva a leg­jobb szerzőket, a Lucza székéi, A borzasztó torony és Jeruzsálem pusztulása c. színműveket emlegetve. 21. Juhász Gyula: Összes Művei. Versek II. 1912-1925, s. a. r. Ilia Mihály, Péter László, Bp. 1963. 7-8.: Versek III. 1926-1934, s. a. r. Ilia Mihály, Péter László, Bp. 1963. 7-8. FÜGGELÉK — Színpadi instrukciók — August von Kotzebue: Adelhaid von Wulfingen, Frankfurt und Leipzig 1790. Adelheid: Augen und Hände emporhebend; niedergeschlagen; mit Nachdruck; etwas ver­legen; mit zerstreutem Haar und Todblässe auf ihren Wangen; tritt langsam mit niederhangendem Haupte in dem Saal. Ein wildes Umherirren ihrer Blicke, ein verzogenes, krampartiges Lächeln um den Mund, verräth dann und wann die Abwesenheit ihres Geistes Der Abt: mit teuflischer Schadenfreude Hugo: etwas betreten; mit grimmiger Geberde. .. Alexander Kratter: Menzikof, [Augsburg] 1794. hastig heraus; mit Entzücken; ihre Hand streichelnd; mit halb unterdrücktem Seufzer; um sich schauend; sich vor die Stirn schlagend; in heftiger Bewegung; erschrocken; aufspringend; niederschlagen. ..

Next

/
Thumbnails
Contents