Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - KÖTŐ JÓZSEF (Kolozsvár): Székelyudvarhely színjátszása (1918-1940)

például 1922-ben Marosi egyetlen évadban két Shakespeare-tragédia címszerepét is eljátssza a Hamletben és Othellóban, s maradt ereje Cyrano megelevenítésére is. Alakításai telt házakat vonzottak, példázván, hogy kultúrával is lehet anyagilag megalapozott színiéletet szervezni. 20 éves színészi jubileumát 1923-ban szintén Shakespeare-szereppel, Shylock megformálásával ünnepli. Marosi családja színész-dinasztiának számított, hisz felesége, M. Krassói Etel (született 1897-ben) — aki 1923-ban ugyancsak Fehér Imre társulatával Udvarhelyt játszott kar- és segédszínésznőként — szintén színész-szülők gyereke. Fehér Imre társulatának másik fő erőssége Szabados Árpád drámai hős és rendező volt. Kiemelkedő szerepét következetes küldetéstudata biztosította. Tudjuk róla, hogy nemcsak kiváló színész és rendező volt, hanem drámairodalmunk jeles alkotója is, akinek darabjait fővárosi színházak is játszották. Jelenléte a hazai, eredeti drámaírás ösztönzését és istápolását jelentette a társulati munkában. így 1924-ben jutalomjátékaként Fehér társulatával^ nagy törvény c. saját darabját játssza el, majd 1929-ben drámapályázaton is elismerést nyert művét, A fekete autót adatja elő. Említettük, hogy Marosi családja színész-dinasztiának számított. Abban az időben ez nem volt ritkaság, hisz a vándorló életmód közepette az egyetlen lehetőség a család együttlétére, ha a tagok azonos hivatást űztek. Fehér társulatának nevesebb házastársai közül megemlítjük Szakács Árpád buff ót (született 1888. május 22-én, Budapesten) és Sz. Katona Emmi (született 1895. augusztus 23-án, Pakson) komikát. A férj az erdélyi színészet gazdasági helyzete javításának egyik előharcosa, az ő eszméje nyomán születik meg az erdélyi és bánáti színészegyesület, ennek igazgató-tanácsosa és alelnöke lett. A feleség előbb operett- és népszínmű-primadonna volt, majd igen fiatalon átváltott komikai szerepkörre, társulatainak mindenkoron egyik fő erőssége volt. De nemcsak férj és feleség, hanem apa és fiú jelenlétét is feljegyezheti a krónika Fehér társulatában. Id. Szűcs László (született 1879. július 18-án, Gyomán), aki jóízű, népies alakításairól volt nevezetes, együtteséhez szerződtette fiát, ifj. Szűcs Lászlót (született 1898. október 24-én), aki a bonviván szerepkörben nyújtott emlékezetes alakításokat, majd pályája újabb szakaszában, gyümölcsöztetve kiváló hangi adottságait, elhagyva Udvarhelyt, operaénekesi babérokat is aratott. Fehér társulatának tagjai közül Udvarhely közönsége leginkább ünnepelte Légrády Pál (született 1890. december 19-én, Kisbéren) táncoskomikust és Borsos Manci (született 1902. május 16-án, Sümegen) színésznőt, akik nemcsak alakításaik művészi színvonalával hatották meg nézőiket, hanem a városhoz való ragaszkodásukkal is, hisz mindketten vállalták az igazgató-cseréket is, és hosszú éveken át a Küküllő-menti helységhez kötötték sorsukat. A két világháború közötti korszakban a színházak műsorának fő vonulatát az operettek és a zenés játékok alkották. Természetes volt tehát, hogy mindegyik igazgató igyekezett a legünnepeltebb énekeseket szerződtetni. Fehér társulatának népszerű, énekes szerepeket alakító tagjai voltak: Görög Olga (született 1884. november 17-én, Budapesten) énekesnő; Fratta Géza (született 1893. október 31-én) bonviván; Székely Bálint (született 1905. január 9-én) bonviván, aki természetes adottságait tetőzte be Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzésével, amit említenünk kell, mivel a kor színjátszásának egyik nagy gondja volt a színészképzés, és elég sok autodidakta működött a pályán; Vákár Vilmos (született 1883-ban Gyergyószentmiklóson), aki baritonjáról volt híres.